Élet a tyúkudvarban

A tollcsipkedés, a tojásevés, meg az eltojás

2016. augusztus 13. 08:00 - Donkey Hote

Talán a tollcsipkedés, a tojásevés, meg az eltojás jelenti minden tyúktartó rémálmát. Minden ember lelki szemei előtt ott terem egy véres testű tyúk, vagy egy tojáshéjjal szaladgáló tyúk, vagy pedig egy rejtett tojásfészek a kietlen "vadon" kellős közepén. 

Kezdjük az elsővel és a legsúlyosabbal, azaz a tollcsipkedéssel. Sajnos egyre több tyúktartó találkozik ezzel, és lövése sincs, hogy ezek miért csipkedik egymást. Három különálló probléma válthatja ki eme borzadályt. Az első a fehérje és ásványi anyag hiány (legfőképp nitritek hiánya). Ezt a problémát könnyen megoldhatjuk egy kis szójával, meg takarmánymésszel. Régen konyhasót tettek a pipik darájába és elhagyták a csipkedést. 

A második kiváltó ok a rendezetlen, ürülékkel teli, élhetetlen tyúkól. Ezt egy alapos takarítással könnyen korrigálhatjuk. 

A harmadik, és egyben a legrosszabb típus az unatkozás. Ugye nincs rosszabb egy unatkozó gyereknél... Hát ez a tyúkoknál sem változik. Erre a célra állandó csipegetni valót kell biztosítani nekik. Ez leköti őket és eszük ágában sem lesz tollat csipkedni. 

Egyébként a tyúkok a tyúktársuk nyakát, hátát és a kloáka körüli részét szokása csipkedni. A kloáka a legveszélyesebb, mert az akár halált is okozhat.

A második nagy probléma a tojásevés. Ennek a kiváltó oka a fehérje, illetve kalcium hiány. De előfordulhat, hogy a spontán odadobott tojáshéj miatt is rákapnak a tojásevésre. Műtojások, vagy golflabdák elhelyezése a tojófészkekben lecsillapíthatja tyúkjaink tojásevési késztetéseit. 

Ha netalán a fenti A-terv nem vált be, akkor B-tervként csőrgyűrűt, illetve szemüveget kell a madarainkra felrakni.  Ez elég morbid külsőt ad nekik és nem is állítom, hogy kellemes érzés. Ez megfékezi madarainkat arra, hogy hozzáférjenek a tojásokhoz a csőrükkel. 

Ha a fenti dolgok nem jöttek be, vagy nem szimpatikusak, célszerű eltávolítani madarainkat az állományból. 

Az eltojás ámbár nem annyira vészes dolog, mint a fent említettek, de azért egy idő után unalmassá válik akaratlanul is kiscsibéket elszállásolni. Ide azt tudom tanácsolni, hogy a tyúkokat ne engedjék le tavasszal a kertbe, ne tudjanak kirepülni oda. Biztonságos tojóhelyet kell biztosítanunk számukra, esetleg a jércéknek néhány tojást benn hagyni útmutatásképp. 

A régiek ilyenkor pár napra bezárták a tyúkot, hogy szokjanak bele az új tojóhelybe. Ha netalán ezek mellett tyúkjaink csak kreatívak, bele kell törődni az önállóságba... 

DH

1 komment

Tyúktartás, ahogy dédmamáink csinálták

2016. augusztus 01. 15:00 - Donkey Hote

Nagy örömömre egyre több ember vág bele a falusi életbe, és ennél fogva próbál önálló gazdaságot is létrehozni. Ez néha könnyű, néha nehéz. A kertes részt többnyire hagyom másnak, mert még mindig nem sikerült megtaláltuk meg a közös hangot a kapával. 

A régi időkben nem volt olyan, hogy pár száz kilométerről hozok tenyésztojást a tyúkjaim számára, hanem a vérfrissítést a piacon, vagy a szomszédban oldották meg. Többnyire a kakas, tyúk, vagy a szülők külleme volt az elsődleges szempont. Mert azért parasztosan mondva búbos, gatyás, meg tokás pipit nem mindenhol talált az ember. 

Anno nem voltak tápos boltok, de voltak földek, amiket kínkeserves munkával meg kellett művelni és az az évi gabonamennyiség alapján hagytak meg tyúkot "tojni". Ha nagyon sok kukorica volt, megengedhettek maguknak ludakat, de akár sertést is. Ha szűkebb volt az év, akkor sajnos csak pár tyúk kapirgált az udvarokon. 

Nem volt olyan, hogy keltetőgép, sőt, még olyan sem, hogy villanyáram. Azért valljuk be, ezelőtt száz évvel még petróleumlámpa égett minden este minden háznál. Tehát az akkori parasztgazdák csakis a kotlósaikra voltak utalva. 

Gondosan átválogatták a tojásokat, és amik túl kicsik és alaktalanok voltak, azokat konyhai célra használták fel. Átlagban egy kotlós alá 19-21 tojást raktak (szigorúan páratlanul), amiből akár mind kikelt, ha jó volt a kakas. A kakast, amelyik a tyúkokkal volt, magkokasnak nevezték és többnyire a legnagyobb kaphatta meg ezt a címet. 

A kiscsibéket gondosan a konyhában, a spór alatt nevelték kotlóstul, amíg úgy nem érezték, hogy a kicsik elég nagyok ahhoz, hogy ne fázzanak meg. Többnyire egy kotlós nevelt, ott is a legjobb maradt a pipik mellett. Egy kotlósra negyven-hatvan csibét számoltak. Amelyik alkalmatlannak bizonyult, se szó, se beszéd, repült kifelé. 

A kicsik kukoricadarát kaptak kezdetben, amit daráló híján mozsárral törték össze. Azért elég kellemetlen lehetett ötven csibének mozsárral kukoricát törni. Kaptak a picik főtt tojást, nyers tésztát, meg ha jól ment a gazdának dolga, akkor rizst is. 

Miután a kotlós elkezdett káricálni, kidobták a csibék mellől. Volt, hogy a csirkék napokig sírtak az anyjuk után. Miután megbarátkoztak a helyzettel, lassan leszoktatták őket a daráról és szemes kukoricát, meg búzát kaptak. Azután ki is engedték őket a nagyokhoz. A kakasokat rendre kiritkították és a magkokast is a költés után levágták. Egy, legfeljebb két kakas maradhatott csak az udvarban. 

Ha szűk volt a termés, az öregebb tyúkok is a fazékba kerültek, helyet adva a fiatal jércéknek. A jól tojó jércéket nagy becsbe tartották. A tojásokat étkezési céllal, de ha volt annyi, akkor a piacon el is árusították a nagyobbját. 

Őszintén szólva pár emlék előjött régebbről, dédiről, ahogy a fekete kötőjében épp a tyúkoktól jön ki... Remélem mindenkinek előjött pár régi, szép emlék. Ha kedved van, írd meg bátran, szívesen olvassuk őket. 

Sok szeretettel,

DH

2 komment

A tyúkok meg a tojáshéj...

2016. július 30. 15:00 - Donkey Hote

 

13866637_1152552178199426_1299685848_n.jpgA tyúkok a magvakból rengeteg fémet, nemfémet, más ásványi anyagokat nyernek, de ez sajnos nem elég ahhoz, hogy tyúkjainknak masszív csontozata és erőt álló tojáshéja legyen. Erre a célra hozták létre a takarmánymeszet, ami nem csak madaraink, hanem más haszonállataink ásványi anyag, illetve szerves anyag-szükségleteit fedezze.

Személy szerint annak a híve vagyok, hogy jobb a természetes anyagokhoz ragaszkodni, mint a mesterségesen összeállítottakhoz. 

Véleményem szerint a takarmánymész is nagyon fontos kelléke a baromfitartásnak. Én a Purina cégtől a Zoolit nevű készítményt használom, ami nálam bevált. A zsákot, amiben vettem, el kellett dobnom, mert átnedvesedett, ezért az összetételt nem tudom fejből. De nagyjából azokat az anyagokat tartalmazza, mint a tojáshéj. 

De milyen anyagokat tartalmaz a tojáshéj?

A tojáshéj a magas kalcium tartalma miatt olyan kemény, tehát kalcium alapú vegyület, azaz mészkő alkotja túlnyomó részt. De tartalmaz még magnéziumot, foszfort, szilíciumot, vasat, ként és még sok más anyagot is. 

A tojás héját nem szabad egészben a tyúkállománynak visszaadni, mert nagy eséllyel tyúkjaink rákapnak a tojásevésre, ami egy örök harccá válik tyúk és gazdája között. 

A tojáshéjat megszárítva, majd megdarálva, takarmányba keverve adjuk tyúkjaink számára. 

Tehát nem sok időnkbe kerül, de madaraink egészségén rengeteget segítünk így. 

 

1 komment

Egy igazi kotlós

2016. július 20. 13:00 - Donkey Hote

Ez az év kotlósok szempontjából borzalmas volt. Rengeteget ültettem meg egy "jobb világ" reményében, de sajnos többségben kudarcba fulladt. Idén inkább a fiatalabb generáció ült meg, azokhoz meg néha el kell a türelem. Nekem meg az pont fix nem volt. 

Volt, amelyik örökösen a fészekre piszkított, majd leszállt és nem akart visszamenni, volt, amelyik törte a tojást, és volt a menthetetlen kategória, amelyik mindegyik lehetőséget elég szépen kiaknázott. Így végül ahogy a szólás is mondja: Kidobtam, mint macskát (khm...) szarni. 

Mikor az ember már teljesen feladja,akkor szokott megcsillanni egy utolsó reménysugár, amelyet ha nem ragadsz meg, cseszheted. Szóval az én édes kedves kis Tempikém (araucana tyúkica, a legkedvesebb...) úgy döntött tojik arra, hogy a gazdának lassan magkeverékre sincs pénze és ő megkotlik. Tóth Jozsefné Baglyas Ildikótól (amelyen hosszú név, olyan hosszú türelem, jószívűség és kitartás) kaptunk ingyen tojásokat, amiket meg is ültettem. Tempike és Ildikó kakasa jól végezte a dolgát, és hat tojásból négy kicsi ki is kelt. Szépen felnevelte őket. 

Mikor már kezdtem örülni annak, hogy lesz végre tojás, Jenni szívem is megült. Hát ne is mondjam, csuklott anyuci rendesen, de végül megsajnáltam és egy tojást (saját tojását) adtam neki. Nagyon örült.Szépen kikeltette. Közben három kotlós alól kilenc csibe kikelt, a kotlós borzalmasan hülye volt, ezért bepróbálkoztam Jenninél. Szó nélkül gondjába vette mind a kilenc csibét, így most tíz csibés falkát vezetget. 

Hát máról ennyi. Szerintem a történet tanulsága az, hogy legyünk kitartóak és optimisták. 13735310_1144504635670847_848823905_n.jpg13734661_1144504659004178_128577914_n.jpg

DH

1 komment

Ezek a ludak...

2016. június 19. 14:01 - Donkey Hote

Megludasodtunk...

Lassan a nyíregyházai vadaspark kutya füle a tyúkudvaromhoz képest. Itt aztán találsz kutyát, (a szomszéd) macskát, fácánt, verebet, galambot, patkányt, egeret, tyúkot, (most már) ludat, meg néha-néha egy gorillát, ami megeteti, megitatja ezeket.

Nagyon fájt már a fogam néhány lúdra, mivel elég intelligens madarak, amellett szépek és hasznosak is. Az tény, hogy fennhordják az orrukat, de ez a dolog engem különösebbképp nem zavar, mivel én sem vagyok az a szerényebb típus.

Az én kis szülőfalumban mindenféle-fajta állat van. Az ezüst fogoly Brahmától a fehér fodros törpe cochinig. Persze ilyen frenetikus embert, mint engem, nem találsz, de azért akad néhány hasonmás. Az egyik családnak tyúkudvarában szintén elég színes a felhozatal. A kerítésen át bámultuk a nagyival a lúdjaikat, hogy mekkorák, meg hogy milyen szépek. Egy nap aztán vettük a bátorságot, bekopogtattunk és szégyen, nem szégyen, csórtam kilenc lúdtojást.

Teltek a hetek, eljött az első lámpázás ideje. A lámpázás után valahogy le voltam törve, mint a bili füle. A kilenc tojásból kemény kettőben volt élet. Még ötben be volt fulladva. Hogy mit hibáztam? nem tudom...

Nos, hát megint ajtókopogtatás lett a vége... Elmagyaráztam a nőcinek, hogy ez és ez a helyzet, meg hogy most mi a francot tudjak csinálni? Erre mosolygott egyet és gyors kiszaladt a tyúkudvarba és öt kislúddal tért vissza. Nagyon megörültem, csók-csók, puszi-puszi és jöttem is haza.

Itthon a kazánház fatározós részébe tettem egy lámpát, meg egy papírdobozt téptem szét, arra pedig egy rongyot tettem. Az ősök nem is nagyon értették, hogy minek ez a nagy féltés, mert a nőcinél kint aludtak a szabadban, én meg itt egy kisebb luxus hotelt építek nekik. Féltettem őket...

Közben teltek a napok, a ház egyre büdösebb lett, anyától ultimátumot kaptunk, hogy vagy én viszem ki a lúdikákat, vagy ő. de akkor megyek én is velük... Gyors rendbevágtam a tyúkólat (kimeszeltem, kitakarítottam, stb.) és a két és fél hónapos pipik átmigráltak a tyúkólba. A kacsaólat szintén kimeszeltem, a szőnyeget már felszedni nem tudtam, mert a bírónő a fejemet ette.

A kis lúdikák nagyon élvezték a magy teret, a hatlmas tócsákat, majd egy negyven literes, vasból összetákolt vasvályút betettem nekik, tele vízzel. Nem tudtak belemászni, ezért beletettem őket. Hát, épp, hogy Barbie nem hiányzott onnét.

Dédinek anno harminc-negyven lúdja (ahogy a nagyi mondja liba) volt, ezért pár tanácsot kaptam. Rengeteg zöldet vágok az ötösfogatnak, hisz az a mindenük. Tápot kapnak, hogy hízzanak is picit. Ahogy néztük három gúnár, két tojó. A gúnároknak új otthon kerítek, vagy szerzek melléjük még vagy négy tojót (elnézve az idei tervek sajnos az előbbi lesz...)

Néhány mai kép:

dscf9611.JPG

DH

1 komment
Címkék: ludak

A csibenevelés

2016. május 08. 15:46 - Donkey Hote

Az előzőkben már kikeltettük a kispipiket, most már fel kell őket nevelni...

A már kikelt és felszáradt pipik a lámpával, vagy infracsíkkal fűtott dobozba raktuk. Innentől kezdve ránk vannak utalva, tőlünk függnek, felelősséggel tartozunk irántuk.

Mint már említettem, a napos csibéknek 33-35 fok szükséges. Az első 18 órában nincs szükségük sem eleségre, sem folyadékra, mivel a felszívódott szik ennyi időre élelmet és folyadékot biztosít nekik. Személy szerint szoktam szórni nekik be boltban kapható kukoricadarát, mivel az apró, de nem por állagú, ezért nem tapad oda a szájapdlásukra.

A 18 óra elteltével már szükséges a táplálék, illetve folyadékbevitel. Itt még mindig kukoricadara a menü és folyadéknak pedig kamillateát kapnak. A kamillatea fertőtlenítő hatású és úgymond kitakarítja a pipiket. A régebbi időkben KMnO4 (kálium-permanganát) ajánlottak. Ez ciklámen színre változtatja a vizet.

Az második nap lejárta után a pipik már képesek indítótápot enni, ezért már nem kukoricadarát, hanem tápot kapnak. A tápban mindenféle gyógyszer van, én nem szoktam nekik semmiféle bogyót adni. Max. ha vészhelyzet van...

A pipik egy hetesek múltak... Itt már kezdenek tollasodni. Az ötödik naptól kezdve kaphatnak tojást grízzel keverve, egy hét után almával is akár. A lágy eleség nagyon fontos kitevője a pipik nevelésében, mivel innen szerzik be a szükséges vitaminokat, fehérjéket.

Itt már elhagyhatjuk a teát és áttérhetünk a forralt vízre. Azért kell felforralni, mert a rengeteg vegyszer, amellett a klór is így eltávozik a vízből.

A pipik már háromhetesek. Innentől kezdve kaphatnak spenótot, salátát, és már éjszakára ha nincs nagyon hideg a lámpát s ki-ki kapcsolhatjuk. Már a pipik a nevelőhelyiségben vannak, szép nagyok, megközelítőleg húsz dekásak. Áttérünk az indító tápról a nevelőre.

Itt a Purina tuti, a többit nem tudom, gyárt kisebb szemű nevelő tápot. Ha lehet, a negyedik hét végéig ezt adjuk nekik, mert a nagyobb szemű tápot nem biztos, hogy meg tudják enni. Már szép tollasok...

A hatodik hétben vagyunk, a csirkéinket már toll borítja, a világítást teljesen elhagyhatjuk. Itt elhagyjuk a nevelő tápot és áttérünk a befejező tápra. A befejező tápot a gabonával együtt megdarálhatjuk és fokozatosan leszoktatjuk a pipiket, így nem sínylik meg az átállást. Itt már nem kell vizet forralni, mert a csirkék erős immunrendszerrel rendelkeznek.

A pipik már háromhónaposak lettek, teljesen betollasodtak, most már kezdhetünk leállni a darával és fokozatosan növelve a darálónkban a rosta lyukainak nagyságát, leszoktatjuk a pipiket a daráról és átállunk szemes takarmányra, avagy gabonára. A pipiket már beengedhetjük a nagyobb madarak közé, de kell nekik egy-két hét, míg alkalmazkodnak az úk helyzethez, megszokják egymást.

A beszoktatás után már semmiféle különleges intézkedést nem kell tenni, a pipiket ugyanúgy etetjük, mint a felnőtt állatokat.

Remélem sikerült nem elvenni a kedveteket a mesterséges pipineveléstől, azt kívánom nektek, legalább annyira élvezzétek, mint én! Sok sikert, sok szép és gészséges pipit!

DH

 

Szólj hozzá!

Mesterséges keltetés - ahogy én szoktam

2016. május 01. 11:08 - Donkey Hote

Mostanában picit több időm maradt olvasgatni, és kivételesen nem a magyar füzetemet, és mivel most úgy is képben vagyok, a keltetésre gugliztam rá. Hát, a tyúkok keltetésétől a struccokig minden van, de ahány oldal, annyi féle írás (már ha egyik nem kopi pésztezte be egy másik ürge írását...). Hogy a kollégákat meg ne sértsem, de a sok rizsa közt voltaképp ugyanaz a lényeg...

Hát őszintén szólva a külön bújtatós dolgon nagyon kiakadtam.... Mi értelme van? Többnyire a "keltetés" szóra a totál kezdők keresnek rá, akik nem egy ötezer férőhelyes keltetővel fognak kezdeni, hanem egy 45-75 férőhelyessel. Oda meg minek is bújtató?

Ezzel a poszttal tiszta vizet akarok önteni a pohárba, mert szegény amatőrök kedvét nem szeretném elvenni... Egy pár, minden amatőrben felmerülő kerdésre válaszolva kalauzollak el titeket a keltetés csodálatos világába...

Milyen legyen a keltető?

Ha az első keltetésed, mindenféleképp valami olcsóbb dologgal próbálkozz. Kell egy-két év ahhoz, hogy belegyere a dologba. Erre pont fix ideális a Cleo-s gépek. Valaki szidja ezt  típust, valaki meg azokat szidja, akik szidják ezt a típust, szóval egy kissé megoszlik a vélemény... Ha mégis az előbbi tábort válasszátok, ott vannak az IO (románosan Puişor, avagy Csibécske, vagy értelmesebben fordítva Pipike) gépek, amik valamivel jobbak, de voltaképp egy kutya. Ha már a haladó szinten vagy, a PL Mashline, vagy hogy írják gépet ajánlom, mivel azok már több férőhelyesek és profibb gépek. De ha kicsi az állományod, totál felesleges nagyban gondolkoznod.

Hány napra kelnek a pipik?

Mivel tyúkos blog, ezért maradjunk a tikoknál. A tyúkok általában a huszonegyedik napra kelnek, de a tojótípusú pipik hamarabb, a hústípusúak valamivel később kelnek. A tanyasi mixek általában a huszadik nap végén kezdik és a huszonegyedik nap végéig, vagy a huszonkettedik nap reggeléig kelnek ki.

 Milyen legyen a tojás mérete, alakja, milyen korú legyen a tojás?

Nos, hát a tojás alakja valamilyen szinten befolyásolja a pipi alakját, van, aki azt mondja, hogy csak a szép, tojásdad alakú tojásokat tedd be... Hát, én az ellenkezőjét... Most arról az a tyúk se tehet, hogy olyan rossz alakú a tojás. Ha olyan, akkor olyan. Egy próbát megér. Egyes fajták kisebb tojásokat tojnak. Mint pl. az araucana. Ők kb 45 grammos tojást tojnak, akkor azokat a tojásokat ne tedd be? Szóval kicsi tojás, kicsi csibe, majd megnő. Most azért a 30 grammos tojást a nem törpe tyúkoktól már ne tedd be, mert az már ki sem fog kelni, vagyis kis eséllyel.

A tojás kora már más tészta... Ott a 8. nap a határidő úgymond, onnantól kezdve már nem nagyon szabadna eladni a tojásokat keltetésre. Most magadnak persze a háromhetes tojást is beteheted a keltetőbe, mert vagy lesz belőle valami, vagy nem. Már hallottam olyanokat, hogy beteg pipi lesz. Nálam még nem volt rá példa, hogy beteg pipi legyen a tojás kora miatt.

A tojásokat jobb 12-15 fok között tárolni, majd a keltetés előtt egy nappal behozni. Nálam a szobámban vannak a tojások, a vitrin legalsó polcán, mivel ott már hidegebb van. Mondjuk ha engem a kazán közelébe engednek, akkor valószínűleg változnak a hőmérsékleti viszonyok. A keltetésre szánt tojásokat a keltetőbe helyezés előtti napig legalább egyszer forgatni kell, nehogy a szik leragadjon.

Már számtalanszor láttam olyan képeket facen, hogy a tojásokat a csúcsúknál felfelé tárolnak. Nem... A tojásokat a csúcsúkná lefelé kell tárolni. Ezt mutatja a tojásos dobozok alakja is...

Most egy tök banális kérdés: Hogyan helyezzem a keltetőbe a tojásokat?

A keltetőt legalább 5-6 órával a tojsok berakása előtt be kell indítani, hogy a hőmérséklet és a pára beálljon a rendes kerékvágásba.

Amiután ez a néhány  óra eltelt, a tojásokat kétféleképp lehet elhelyezni. Az egyik eset, amikor forgatóműves keltetőnk van. A forgatóműbe csúccsal lefelé kell helyezni a tojást. Ha csak a sima tálca van, akkor a tojás két, egymással ellentétes oldalára valamilyen vonalkát, jelet, vagy betűt varázsolunk, hogy majd a forgatásnál tudjuk, épp melyik oldalon van az embrió.

Mekkora legyen a hőmérséklet, illetve a pára?

A hőmérsékletet, már ha tudod szabályozni, akkor az első 18 napra 37,8 fokra tedd, majd a 18. nap után vidd le 37,5-re. Én nem állíthatom a főfokot, ezért itt állandó 37,8 van. De az sem gáz, rendesen kikelnek a pipik. A pára legyen 60-65% az első 18 napban, majd azután vidd fel 70-75%-ra. Én bújtatáskor magas párát használok, mert többnyire araucana tojásokat keltetek, azoknak meg iszonyat kemény héjuk van...

Mettől kezdjem a forgatást és meddig?

Ha reggel indítottad a keltetést akkor a második nap estelén, ha délután, vagy este, akkor a harmadik nap reggelén. Én a tizenkilencedik nap reggeléig szoktam forgatni.

Hogyan forgassam a tojásokat?

Ha az első néhány keltetésed egyikét nyomod, vagy akarod nyomni, akkor a két jel közzé egy nyilat tegyél. Ezt azért kell, mert ha először jobbra kezded a forgatást, akkor a pipi tápanyagban dús közegbe kerül. Ha aztán már visszafelé, azaz balra forgatsz, akkor a pipi hasonló tápanyagszintű közegbe marad, amint előtte. De ha este továbbra is jobbra forgatsz, akkor a pipi táppanyagban gazdag közegbe kerül. Ezeket a segédnyilakat csak az első két-három keltetésnél kell, vagy amíg bele nem jössz...

Mi a teendő a tojásforgatás befejzte után?

Már fentebb említettem pár dolgot. A hőmérsékeltet leviszed, már ha van lehetőséged, a párát meg fel. Amit eddig nem írtam, az az, hogyha forgatóműves a keltetőd, akkor kiveszed a tojásokat és a tálcára rakod őket. Onnantól kezdve egy kis pihenőd van, de ez a két-három nap doszt elég arra, hogy előkészítsd a terepet az újszülötteknek.

Már kelnek  pipik... Most mit tegyek?

Egy kis dobozt készíts elő egy lámpával, amibe majd a pipiket fogod rakni. Mostanában olvastam az infracsíkról, ha jól emlékszem, nem gugliztam még rá, de van, aki már azt használ fűtésre. Én maradok egyenlőre a lámpánál. Itt egy negyven wattos izzóval, meg egy asztalilámpával "generálok" hőt a pipiknek. Az első nap 33-35 fok kell lennie a pipik számára. Erre nagyon oda kell figyelned! Ha az első tojás ki van ütve, már csak vagy tíz óra és ki fog kelni a pipi. A pipiket sohasem szedjük ki a tojásból! Ne türelmetlenkedjünk... Majd kikel magától. Csak nagy vészhelyzetben kell alkalmazni, de tapasztalataim szerint  pipi az első egy hónapban úgyis elpusztul. Tehát már mgától kikelt a pipi, a tojás héját eltavolítjuk a keltetőből. Amiután a pipi felszáradt, kivesszük a keltetőből és a meleg dobozba rakjuk. Tapasztalataim szerint a kelés három fázisban megy végbe: Az első fázisban a türelmetlen pipik kelnek ki, akik úgymond úttörők és felderítik a terepet. Ez a tizenkilencedik nap történik. A huszadik nap kelnek a szorgos, türelmes pipik, ők a legegészségesebbek. Harmadjára a lusták kelnek, akik már többnyire nagyok, ezek a huszonegyedik nap eleje. A huszonegyedik nap végén és a huszonkettedik nap elején már a szétcsúszott lábú, sánta, vagy egyéb egészségben károsodott pipi jön a világra. Ilyenkor szoktak befulladni, sajnos.

Nos, hát kb. ennyi volt. Nagyon szépen köszönöm azoknak, akik végig olvasták a firkálmányomat, a kiscsibék neveléséről majd később.

DH

Szólj hozzá!

Kotlósok

2016. április 29. 19:45 - Donkey Hote

A tyúkjaim sorozatban ülnek meg, hármat kölcsön adtam a nagyinak, mert neki nem nagyon óhajtanak megülni. Nekem maradt három, megy bónusz.

Elsőnek Sári nevű japántyúkom ült meg, nagyon boldog voltam, kapott is 6 kék tojást, kifogástalanul ül. Nagyon édes, amikor levakarom nagynehezen a fészekről, de nem csíp, ámbár ha meglát kb. harmadik világháború.

dscf9598.JPG

A második és harmadik eset sorrendje számomra nem tiszta, mindjárt meg is látjátok, hogy miért. Másodjára egy pici sárga tanyasi tyúk ült meg, csodás jellem, kész egyéniseg. 15 kék tojásom volt itthon, azt mind alá tettem. Nagyon örült nekik, az ő öröme az én örömöm is...

Harmadjára megült az én bónusz kotlósom, akit pontosan nem tudok, hogy mikor ült meg, de a leggázabb, hogy azt sem, hogy hová...

A kertben volt három három lakó, akik a kültéri levegőt jobban szeretik, kész kemping fanok. Egy araucana kakas, meg két tyúk. A kakas már a hűtőszekrény kényelmét élvezi, az egyik tyúk nagyinál ül, ő egyébként a Nóri nevet kapta. Egy nagy Brahma mix tyúk, pici vörös tojást tojik. Ő a budit jobban szerette, ezért az egyik sarkát választotta magának.

A másik csajszi egy fekete búbos, Laura. Ő is először Nóri helyét választotta, de aztán hiányolni kezdtem a nagy, fehér tojásait. Végül Nóri megült, öt tojás maradt alatta, mert a kutya budilátogatóba ment. De azt is odaadtam a nagyinak.

Laura rendületlen tojt (tojhatott..), mire egy nap a kakas a kertajtóban szobrozott egyedül, arra várva, hogy beengedjem és rápattanhasson egy takaros hölgyikére. Hát őszintén szólva eléggé befostam, hogy Laurával mi lett. Két nap aggodalom...

Szombat reggel kimegyek, hogy engedjem ki őket: etetés, itatás, porfürdő feltöltése, stb; és valami kotyogás. Hát Laura drága ott szobrozott a kertajtóban, várva arra, hogy visszaengedjem. Hát, elkaptam nagynehezen, megöleltem és kiengedtem. Aztán lohajtok utána, de ő még kapirgál, a többi tyúk meg majd szétveri az ólat, hát otthagytam.

Kiengedtem a falkát, jól leszidtam a kakasokat, aztán megyek vissza, Laura már a susnyásba tart. Hát, két férfi van a háznál, de a gyümölcsfák alatt már Maugli is otthon érezné magát. Hát csalódottan bebandukoltam az udvarra, de megnyugodtam, hogy a kóborkutyák nem kóstolták meg...

Aztán vártam pár napot, jövök haza a busszal, látom Laura lent van. Leszaállok, szaladok hazáig, gyors táska le, cipőcsere és kifele a kertbe... Aztán ő is szaladt, megint be a susnyásba, megint elveszítettem szem elől. Aztán bementem, felvettem a gumicsizmát, egy felsőt és uzsgyi be a csalánba, meg a szederindába.

Kb. olyan mozdulatokkal, mint Bud Spenser berontottam a szederindába, csalánba, de nem leltem. Jött a szomszéd, segített, de ketten se leltük meg. Végül feladtuk... Nagy meglepi lesz, ha előbújik az édes a pipikkel, csak győzzem cérnával.

Na de megint jól elkalandoztunk... Negyedjére egy szintén sárga tyúkom ült meg, ő fél szemére vak, de attól nem tagadom meg tőle az anyaságot. Ő kapott 13 kék tojást, meg 7 japánt. Nagyszerűen ül, rég volt dolgom is jó kotlóssal. Egy tojást sem tört el, nem csíp, nem hisztizik. Reméljük a türelme kitart a kelésig!

dscf9602.JPG

Nem tudom ti hogy vagytok vele, de én imádok keltetni. A keltető is megy, de arról majd máskor.

Baráti üdvözlettel, Donkey Hote (DH)

Szólj hozzá!
Címkék: kotlós Araucana

Keltetés - 2016.03.13. - Kelés 2016.04.04

2016. április 08. 16:20 - Donkey Hote

Az előző keltetés valami borzalmas lett, mindhárom csibe valami oknál fogva befulladt. A keltetés lejárta napján semmi mozgás sem volt, ezért feltörtem a tojásokat. Mindhárom csibe már fel volt szívódva. De hogy mi okból, ne kérdezd, mert nem tudom...

Sajnos a télen 15 tyúkom elpusztult, későn vettem észre, akármilyen gyógyszerrel próbálkoztam, nem jött össze... Nagyon szar érzés volt gyomorideggel ajtót nyitni, de ami nem öl meg, az megerősít, már egy idő után rutinszerűen dobigáltam ki az elpusztult lányokat.

Szóval eme rémes eset miatt elhatároztam, hogy idén nem érdekel senki és semmi, nekem újra ötven tyúkom lesz... Egy nap anyával jövünk haza a boltból, látom, hogy egy csodás lábtollas búbos tyúk átmegy az úton. Nagyon fellelkesedtem.

Dóri nevű Brahma mix tyúkom megülni akart volna. Dóri Megic lánya. Sajnos Megic is a vírus áldozatává vált. Dóri egy hatalmas dög, harminc tojást is befogadott volna. Nagyon szépen ült egy hetet. Majd eljött a várva várt nap.

A nagyamitól, a nagymami unokatestvérétől, aki mellesleg buzgó olvasónk, a nagymami testvérétől és a búbos tyúkos nénitől vettem/kaptam tojást. Nagyon lelkesen jártam egész nap a falut, már a végén azt hittem, hogy kifekszek a járdán...

Végül az új keltetőt megcsömtem 62 tojással, amibe került három énfajta tojás is, illetve mindenkitől, akitől szereztem, a kotlós alá pedig blogunk olvasójától kapott tojásokat. E téren is szeretném megköszönni neki. Azóta volt lámpázás és nagyon meg vagyok elégedve.

A fenti sorok kelés előttiek. Azóta kikeltünk. 57 tanyasi csibe és 11 araucana lett. Tanyasiból három nagyon gyenge volt, ezek elpusztultak. De én teljesen meg vagyok elégedve... Az araucana pipik hétfőn mennek a gazdájukhoz, már nagyon várják őket... Én megpróbálok nem ragaszkodni hozzájuk, de nem nagyon sikerül...

Üdvözöllek titeket!

dscf9596.JPG

dscf9592.JPG

DH

3 komment

Keltetés - 2016.02.21

2016. március 01. 16:10 - Donkey Hote

Nikita nevű tojó papagájom úgy döntött, hogy anyai pályákra lép... Hát ne fogalmazzak erősen, de amiután a harmadik tojást is összetörték betelt a pohár, az ekkor gondoltakat nem nagyon akarom közölni, mert sok csillag lenne benne...

Szóval vettem egy új keltetőt. A régit, a Cleot, utáltam, magas hőfok, sok befulladás, nem tagadom, lehet, hogy a bandzsiságom is közrejátszott, de ezt már nem nézhettem tovább. Apa mondta, hogy látott a Praktikerbe, hát egye fene, megvettem. Egy Puişor (Csibécske) gép, amit másképp IO gépeknek hívnak, forgatós.

Lett még két papagás tojás, azokat beletettem. Aztán az egyiket elejtettem (ki gondolta volna...). Nikita fészket csinált, nagyon elhatározottnak tűnt, visszakapta tojását. Egy fél óra múlva már berepesztette... Feltörtem, volt benne élet...

Araucanaim kemény három tojást tojtak. Jobban mondva Jenna kedves. Már egy hete ott zsuborgattam. Forgattam kitartóan, nehogy a tojás sárgája leragadjon.

Elkeseredésemben belevágtam azt a három tojást a keltetőbe.

Nem akartam róla írni hamar, hátha nem lesz belőle semmi, nem szégyenítem itt magam. Szóval az ötvenegy tojásos keltető három tojással búgott, most a szobámban.

A második nap meglámpáztam a tojásokat, hát azt hittem hanyatt esek... Mind a három tojásban volt élet. Aztán minden este rátettem őket a lámpázóra, és mindennap nyomonkövetem kiscsibéim fejlődését. Napról napra láthatom, hogy abból a kis pöttyből hogyan lesz élet. Felemelő élmény...

Már nagyon várom a kispipiket, jó lesz újra a kis maszatkákat dédelgetni... Közben egy másik jércém, egy júniusi, elhatározta, hogy tojni akar. Szóval remélhetőleg hamarosan újra indul a mandula. Nagyon szeretném az összes kék-zöld tojást kikeltetni, hisz:

264252_343066379116386_1155024447_n.jpg

A kék tojások a "belső erőre" várva...

dscf9556.JPG

DH

2 komment

Araucanáim...

2016. február 15. 17:30 - Donkey Hote

Nos, hát amint azt a facebook oldalunkon is írtam mostanában nem halmozlak el titeket valami baromi sok poszttal, de ha lesz időm (mint ahogy azt most is látjátok) akkor firkantok pár sort... 

Araucanáim nagyon jól vannak, Gordon leköltözött a nagymamihoz, ott sokkal jobb helyen van - a nagyit nem kergeti, szóval a nagyinak a szíve csücske...

Helyette új kakas lett, a kisfiaim közül választottunk ki egyet az egyik legjobb barátommal, aki gyönyörű, kedves és engedékeny kakas, amellett kiváló a hangja és aktívnak is aktív...

A jércéim élvezik az életet, az egyik, a kedvenc, elkezdett tojni, az elmúlt néhány nap során kék tojások boldog tulajdonosa vagyok... Csodaszépek lettek, szelídek és intelligensek. Lenyűgöznek az intelligenciájukkal. Egyszer ha valamit mutatok nekik, hogy most itt is át lehet repülni, vagy itt is be lehet bújni, azonnal megjegyzik. Kész egyéniségek. 

Van, aki imád, rajong értem, van, aki távolságot tart, de ha széles metéltről van szó, akkor az összes az égig ugrik egy-egy darabért. Nos, hát nem tudom még mit mondjak; érzelmeket nem lehet szavakba önteni, szóval néhány kép, és egy videó, amin az én kis csodamadaram tojik... 

Szóval vigyázzatok magatokra, tyúkjaitokra, élvezzétek a korai tavaszt és reménykedjünk, hogy nem lesz több hó... 

dscf9544.JPG

dscf9503.JPG

dscf9483.JPG

dscf9461.JPG

dscf9449_copy.JPG

dscf9441_copy.JPG

dscf9435_copy.JPG

DH

Szólj hozzá!

A blog szépe- 2016

2016. január 29. 20:03 - Donkey Hote

A tavalyi év sikere után ismét kezdetét veszi az Élet a tyúkudvarban blog szépségversenye. Idén picit változtak a feltételek és idén egy kérdőív kitöltésével nevezhetjük madarainkat. A szabályzat a következő:

  1. A madarak kora, neme és fajtája nem számít.
  2. Maximum 5 tyúkot lehet nevezni. 
  3. A szavazást az olvasók végzik. A szavazótáblázat a poszt alján lesz látható, amin a nevezett madarak neve fog szerepelni. 
  4. A kérdőív minden pontjának kitöltése kötelező!
  5. A madarakról kép kötelező!
  6. A nyereményt (mint tavaly) privátban megbeszéljük.

A kérdőívet ide is leírom, de kérésre Microsoft Office Word-ban is át tudom küldeni. Kérem a kérdőív pontjait szubjektíven kitölteni! Minden madárra külön-külön ki kell tölteni a kérdőívet. 

 A madár neve:

A madár neme:

A madár kora:

A madár fajtája: 

A madár színe:

A madár becsült tömege:

A madár természete egy-két mondatban:

Ha a madár volt már kotlós, akkor jól költött-e, ha a madár kakas, akkor aktívan végzi-e a dolgát:

A tulajdonos/nevező keresztneve, vagy fantázianeve: 

Kép a madárról:

A kérdések között vannak olyan kérdések, amik nem a szépségről szólnak, de ez a verseny nem csak a nyereményről és a szépségről szóljon, hanem arról is, hogy megismerjük egymás madarait és hogy szórakozzunk egy jót. 

Nagyon remélem, hogy idén is olyan nagy sikerünk lesz, mint amilyen tavaly volt. 

Segítségképpen kitöltöttem a kérdőívet az egyik saját tyúkom adataival. Ha valaki valamelyik kérdésen felakad, én itt leszek, nyugodtan kérdezhet. A verseny egyértelműen 2016-ban fog véget érni, pontos limit nincs, majd idővel elválik. A Ti dolgotok a nevezés lesz! 

Madár neve: Temperance (Tempike)

Madár neme: Jérce 

Madár kora: 2015. június 6-án kelt, tehát 8 hónapos 

Madár fajtája: Araucana 

Madár színe: Kék-búza

Madár becsült tömege: 1-1,3 kg 

A madár természete egy-két mondatban: Tempike nagyon szelíd, kedves madár. Imád az ember ölében ülni és imádja, ha ő van a középpontban. Kedvenc étele a salátás makaróni. 

Ha a madár volt már kotlós, akkor milyen kotlós volt, ha pedig kakas, akkor aktívan végzi-e a dolgát?

Tempike még nem volt kotlós, hisz fél éve látta meg a napvilágot. Még egyenlőre zöld/kék tojást sem rakott fészkébe.

A tulajdonos/nevező neve, vagy fantázianeve: Donkey Hote 

Kép a madárról:12312514_976886229099356_1200151018_n_1_copy.jpg

 DH

Szólj hozzá!

Márton napi csirkéim- több, mint két hónaposan

2016. január 25. 18:30 - Donkey Hote

Nos, hát nagyon sajnálom, hogy nem lehetek itt mindig, nem posztolhatok, nagyon hiányoztok, de most ez van... Ez is lesz nyárig... 

A Márton napi csibéim szépen növekedtek. Egyszer már akkora nagy smekkerek lettek, hogy az életet nem a dobozban, hanem azon kívül, a szobámban élvezték. Hát hogy is mondjam, egy picit unalmas volt délutánonként a kotlósszart a talpamról vakarnom, így kiköltözték a kazánházba. 

Ott nagyon jól érik magukat, néha úgy néztek ki, mint valami néger bennszülöttek, de azért megvannak. Fruzsi mama az utolsó percig kitartott az ötösfogata mellett, nem nagyon támadott, de azért mindent megtett, hogy reggelente kómáson a szenes vederben a szén helyett a kotlósszart kelljen fogdosni... 

Nagyon jó anya volt ismét, a kaparásos mániája megmaradt, amit látott, az kaparásos mánia megmaradt nála. Ha kaját tátott, akkor abból a másik sarokba is jutott, vizet egy literes vascsuporban kaptak, mert a féltörpe kotlós azt nem tudta kikaparászni. 

Egy nap eljött az a nap, amikor a családi kupaktanács eldöntötte, hogy Fruzsinának költözni kell. Hát én voltam az ügyvéd, amit tudtam tagadtam, de végül csak eljött az a nagyon fájdalmas nap, amikor Fruzsina elköszönt a gyerekeitől. 

A helyzethez képest az én kis japán indiánjaim nagyon jól tűrték a dolgot, a kazán alatt nagyon szeretnek lenni, gondolom azt hiszik, hogy valami böhöm nagy kotlós az... Még egy rongydarabon szeretnek nagyon ülni, azt semmi pénzért nem adnák. 

Nem valami nagy darab pipik, ahogy nézem Fruzsinánál nem igen lesznek nagyobbak 

dscf9404.JPG

dscf9406.JPG

DH 

Szólj hozzá!

Karácsony...

2015. december 25. 19:40 - Donkey Hote

Nos, hát itt a karácsony... Sajnos idén megint barna, nem fehér (nem vagyok rasszista, ha arra gondolsz...). 

Számomra a karácsony ugyanolyan, mint a húsvét, csak itt ajándékot kell vásárolni, meg azt kapni. A többi totál annyi. Max. még annyi benne a különbség, hogy a templomba a himnusz helyett a Csendes éjt énekeljük... Hát, nekem a karácsony még mindig a várakozás ünnepe. Lás csodát, az összes ismerősömnek, na jó, egy-kettő kivételével, mindegyiknek tojnak már az araucanai, de nekem még nem akar egy zöld, vagy kék tojás lenni... 

De na, majd lesz... A tyúkjaimnál kezd feltörni a jég az ágyéki tájékon, napi négy-öt tojást kapok, jérce-tyúk egyaránt. 

Remélem, hogy mindenki megsütötte a bejgliét, a kalácsát, megfőzte a töltött káposztát, megsütötte a kacsát, libát, pulykát, disznót, egyszóval dögöt, meggyújtotta az asztaldíszen a gyertyát és családja körével nekikezd az ünnepi vacsorához... 

Szóval egy verset teszek be nektek, amit már vagy százszor olvastam, már unom is, de valahogy igazságot látok benne: 

Ady Endre: Karácsony- Harang csendül... 

Harang csendül,
Ének zendül,
Messze zsong a hálaének
Az én kedves kis falumban
Karácsonykor
Magába száll minden lélek.

Minden ember
Szeretettel
Borul földre imádkozni,
Az én kedves kis falumban
A Messiás
Boldogságot szokott hozni.

A templomba
Hosszú sorba'
Indulnak el ifjak, vének,
Az én kedves kis falumban
Hálát adnak
A magasság Istenének.

Mintha itt lenn
A nagy Isten
Szent kegyelme súgna, szállna,
Az én kedves kis falumban
Minden szívben
Csak szeretet lakik máma.

Bántja lelkem a nagy város
Durva zaja,
De jó volna ünnepelni
Odahaza.
De jó volna tiszta szívből
– Úgy mint régen –
Fohászkodni,
De jó volna megnyugodni.

De jó volna, mindent,
Elfeledni,
De jó volna játszadozó
Gyermek lenni.
Igaz hittel, gyermek szívvel
A világgal
Kibékülni,
Szeretetben üdvözülni.

Ha ez a szép rege
Igaz hitté válna,
Óh, de nagy boldogság
Szállna a világra.
Ez a gyarló ember
Ember lenne újra,
Talizmánja lenne
A szomorú útra.

Golgota nem volna
Ez a földi élet,
Egy erő hatná át
A nagy mindenséget.
Nem volna más vallás,
Nem volna csak ennyi:
Imádni az Istent
És egymást szeretni…
Karácsonyi rege
Ha valóra válna,
Igazi boldogság
Szállna a világra.

Szóval: Kellemes és békés karácsonyi ünnepeket kívánunk (én, a család, a tyúkok, a kutyák..) minden kedves és leendő olvasónknak! 

dscf9120.JPG

DH és Ady

Szólj hozzá!
Címkék: karácsony 2015

Nyakunkon a tél- tyúk etetése, itatása télen

2015. december 14. 17:45 - Donkey Hote

Most, advent második vasárnapján, meg mikulás kapcsán kezdtem felfogni azt, hogy hamarosan itt a karácsony. Nem mondom, nekem sem árt egy kis kikapcsolódás, egy kicsit több blog, kevesebb füzet, több lazítás, de tudom nagyon jól, hogy semmi sem lesz belőle. 

Mifelénk a karácsony egy kisebb tortúra, mert elég nagy családunk van, ami elég elszórt, szóval nem unatkozunk. Nem szeretném a tél gyönyöreit ecsetelni egy csodás tájleírásban (és gondolom, hogy titeket sem a karácsonyos monológom érdekel), hanem Báldy könyvéből informálódva leírni, hogy a tyúkjainknak mi a szükségleteik télen.

Akkor kezdeném azzal, hogy mit is eszik a tyúk télen? 

Elsősorban a sárga murokrépát, illetve a céklarépát. Ezek a legjobb téli zöld pótló zöldségek, amik hasznosak. A sárgarépában ugye rengeteg az A-vitamin és rengeteg más vitamin is fellehető benne. A céklát és még nem nagyon adtam nekik, még nem ültettünk, a nagyitól kapjuk, az meg nem nézné jó szemmel, ha a savanyúságát a csirkékkel etetném, amellett a cukor, meg a tartósítószer, amellett a só és az ecet nem a legjobb kombináció kedvenceink számára. Szerintem nem egy horibilis összeg, simán véghezvihető. 

Azután szó van még a marha-, kerek-, vagy tarlórépáról, az szerintem a takarmányrépa, vagy parasztosan burgondi, inkább másodsorban legyen, de ha nincs más, akkor ez is nagyon jó. 

Elérkeztünk a főtt burgonyához. Hát, én személy szerint a Tyúkoknak burgonya? c. poszt után csakis főve adom nekik, eddig sem sűrűn kaptak nyersen, de mint tudjátok, a lustaság nagy úr... Ez inkább hízó madarak számára ajánlatos, de nagyon jó a tenyésztésre szánt kedvenceink számára is. 

A csicsóka. Hát én esküszöm, hogyha találok valahol, akkor anya virágos kertjébe teszek párat. Ez valóságos csemege a madaraink számára. Nagyon könnyű nevelni, akármilyen homokos földben is megél és ha egyszer elültessük, akkor az évről-évre tovább szaporodik és lehetetlen lesz kiirtani, bár szerintem valóságos kincs lehet. 

A vörös- és fokhagyma is nagyon hasznos a madarainknak. Hát, én ez mellőzöm, max. a foghagyma, azt is akkor, amikor giliszta veszély van, akkor gyors pucolok meg egy pár gerezdet és azt összepasszírozom nekik és darával, vagy azzal amivel, odaadom nekik. Ha tovább is gilisztások, akkor irány az állatpatika és veszek nekik gilisztahajtót. 

A következő dolgot nem Báldytól tudom. Mivel vannak papagájaim, ez szerintem alap dolog. A megcsíráztatott magokkal való etetés. Ámbár ezt télen-nyáron lehet nekik adni, de nyáron ott a fű, a tyúkhúr, a kis gombvirág, stb, ami tartalmazza ezeket a vitaminokat, enzimeket, fémeket, illetve nemfémeket. 

A csíráztatáshoz elvileg szükséges csíráztató tálka, amibe az áztatás után pakolásszuk a magvakat, ott csíráznak ki. Hát én megmondom nektek az őszintén, nincs értelme így lebonyolítani a dolgot. 

Fogsz egy kis magkeveréket, vagy azt amit adsz a csirkéknek, és beáztatod egy borkánba, vagy tálba, vagy abba, amibe és benne hagyod egy napot, vagy egy éjszakát ázni a magokat. Másnap dekantálod a vizet és egy tálba, vagy tálkába helyezed őket. 

Ha fényt kapnak a magvak, akkor magas lesz a C-vitamin szintje, ha pedig sötétbe, akkor az E-vitamin szint nő meg. Hát itt a legésszerűbb, ha kettéválasztod a csomódat és egyik részét eldugod, a másik részét meg kint hagyod a fényben, és amikor eljön az idő, akkor meg összeborítod a kettőt. 

Apropó eljövő idő, akkor van a legtöbb vitamin, enzim és a többi jó dolog, amikor a hajtások alig pár milliméteresek. Bár láttam már olyat, aki jó nagyra meghagyta a csírákat, azzal jobban elszórakoznak a madarak. 

A tudományos résszel szerettem volna kezdeni, mert az gondolom mindenkit jobban érdekel, de most mesélek egy picikét, hogy én mivel etetem a kedvenceimet. 

Megfőzöm a rizst, a tésztát és a burgonyát, azokat leszűrön és kétszer átöblítem, a főzés közben lereszelem a répát, az almát és az édesburgonyát és beleöntöm őket egy nagyobb tálba. Azután összevágom a káposztát, a salátát és a spenótot és ezt is abba a nagyobb tálba borítom. A főtt dolgokat is szintén a tálba borítom, adok hozzá darát (elvileg árpa lenne a legjobb, de én a magkeveréket darálom meg és keverem hozzá) és összedolgozom. 

A tészta, az általában spagetti, mert imádnak szaladgálni a spagetticsíkokkal. Éppenséggel aki céklát is szeretne hozzá adni, az akár főve, akár nyersen adhatja nekik, én nyersen adnám nekik, de mivel céklám nincs, csak a vödrös savanyúság, ezért azt kihagyom. 

Inni meleg mentateát, vagy hársteát kapnak, de kúraszerűen lehet 6-8 napig kamillateát is adni nekik. Fekete és zöld teákat mellőzük, ha lehet. 

Aki nem szeretné ennyire túlbabrálni a dolgot annak a következőt ajánlom: főzzön meg egy jó nagy adag burgonyát, keverje fel korpával, tegyen hozzá egy kis takarmánymeszet, húsz dekás gombósokba gyúrja össze, és adhatja nekik oda. Mellé meleg vizet és azzal is ellesznek a tyúkok és hálásan fognak tojni stimulálószerek nélkül is. 

Én nagyon remélem, hogy sikerült valamiben segítsek nektek, ha nektek van valami más szokásotok, vagy kérdezni szeretnétek, akkor a hotedonkey@gmail.com emailcímen, vagy pedig a Hote Tyúktartós nevű facebook-fiókomon is nyugodtan kereshettek, mert ott naponta, vagy két naponta látható vagyok. Ha ismerősnek akarsz jelölni nyugodtan megeheted, az olvasókkal szívesen beszélgetek... 

DH 

1 komment

...mert csirkének lenni jó- Araucanak

2015. december 03. 18:00 - Donkey Hote

Hát, na, mostanság hol írok, hol nem, de az a drága idő, az nagyon kell.

Araucana csirkéim szépen növekednek, -gazdival együtt- köszönik, jól vannak. Ahogy teltek a hetek, úgy vált számomra egyre nyilvánvalóvá, hogy ezzel a fajtával kell tovább foglalkoznom. Minden megvan bennük, amit szeretek egy tyúkfajtában: szépek, különlegesek, nagy rájuk a kereslet.

Az idő telésével nagyon megszerettük egymást. Egy-egy madárral nagyon különleges kapcsolatot ápolok, mások kerülnek, de hogy miért, azt még ők sem tudják. 

Már az előző posztokban meséltem róluk, nem nagyon szeretném szaporítani a szót. Egy biztos, imádom mindet! Nem tagadom volt, amikor fogtam és egyet-egyet behoztam a házba. Egyszerűen beléjük szerettem. Szóval nincs rá szó, nincs rá fogalom... 

A színük elég különleges lett. Egy-egy színbe egyszerűen beleszerettem. Bár kékünk egy maradt, az is kakas és ún. Blue Brichen színű, de őrá büszke vagyok és a következő években a kék fog a célszín lenni. Ami késik, nem múlik. 

Akik úgy nagyon megszerettek, azok: Tempike, Jenna, Lisa, meg Jennifer. Ők négyen az én mindeneim, de a többi 16 is egyedi helyen áll a szívemben. Könyvet tudnék mesélni róluk. Mindegyik kész egyéniség, és ettől válnak olyan különlegessé.

Zöld, se kék színű tojásunk még nem lett, de már várva várom, hogy megpillantsam az első zöld, vagy kék tojásunkat. Kakaskáim úgy helyre kívánkoznak, akit érdekel, email-címemen nyugodtan lehet keresni. Cserét is meghallgatok. Több képet a kakasokról ott tudok küldeni. 

 dscf8944_copy.JPGdscf8862.JPG12312514_976886229099356_1200151018_n_1_copy.jpgdscf8876.JPGdscf8831.JPGdscf8837.JPG

DH

6 komment

Márton napi kiscsibék

2015. november 22. 16:30 - Donkey Hote

dscf8801.JPGNos, hát Fruzsi lelkem úgy döntött, hogy ő újra anyai pályára lép, így gazdit nem kímélve a rengeteg kacat közé eltojta tojásait, majd egy nap jelentkezik, hogy koty-koty, kotlós vagyok. 

Hát, ühm, először vegyes érzelmeim voltak ezzel kapcsolatban, az agyam azt tanácsolta, hogy vágjam a földhöz a tojásokat, de a lelkiismeretem meg azt, hogy majd lesz valahogy. Hát, majd lett valahogy. 

De őszintén, mégis mit vártam?! Az elmúlt hónapok során totálkárosan elejtettem a mutatópálcát a zenekaromnál, szóval szerintem ez csak idő kérdése volt. De azért hogy mondjam, örülök neki. Azért nem mostanság voltak kiscsibék, szóval én is kicsibézhetem magam.

Fruzsina nyolc tojáson kotlott meg, amiből három nem volt szemes, az öt szemes tojást pedig ki is költötte. Nagyon jó anya, bár ahogy azt az első kotlásánál tapasztaltam mániája a kapirgálás. Ezért néha zeng a ház, hogy "Fruzsina, kiváglak!". 

A csibék valami fantasztikusak. Lett két kis búbos, hát azok imádni valóak. Az egyik egy kis kendermagos, a másik pedig egy kis vöröses-barnás. Három kis kendermagos csibe lett, abból az egyik lábtollas, a másik kettő barnás-vöröses. A barnás vörösesek lábtollal bíróak. 

Hát, nem tudom, hogy mit tudjak, még mesélni ezekhez, enni purinás tápot, inni meg mentateát kapnak, mivel kamillát nem találtam itthon. Hát nem hinném, hogy valamelyik is az anyja szépségét örökölte volna, de a gének mindenhol elég szépen keveredtek. Ezek Fruzsi első saját csibéi, de nem kizárt, de remélem, hogy nem az utolsók. 

Íme a kiscsibék több, mint egy hetesen:dscf8803.JPGdscf8807.JPGdscf8826.JPG

 

DH

2 komment

Kotlós vs keltetőgép

2015. október 18. 19:00 - Donkey Hote

Nos, hát már egy párszor olvastam olyan posztokat, bejegyzéseket, csoportban levő kérdéseket, hogy melyik a jobb: kotlós, vagy keltető? Ezzel a poszttal szeretnék tiszta vizet önteni a pohárba... Érvelésekkel, gondolatokkal szeretnék alátámasztani, majd cáfolni dolgokat. 

A kotlósok mellett sok mindenki van. Kotlósoknak azokat a tyúkokat nevezzük, amelyek egy bizonyos számú tojás letojása után anyai utakra térnek, több, kevesebb sikerrel. Ez a kotlásos dolog periódusonként jön elő és átlagosan nyolc hétig tart. 

A kotlós jobban szereti, ha ott költheti ki a csibéit, ahol ő akarja. Persze ha szeretnénk, akkor valahogy egy tetszőleges fészekbe is belegyömöszölhetjük, de ott kell neki pár nap, amíg megszokja. 

A kotlós maga forgatja meg a tojásokat. Óránként, félóránként egy-egy tojást kigurít és így a többi a gravitációnak hála lejjebb gurul. 

A kotlós kikölti és felneveli a csibéket, de ehhez nagy tér kell. A kotlósnak csak élelmet, meg vizet kell biztosítani, a melegítést és a nevelést elvégzi ő. Semmi sem tart örökké. A kotlós egy idő után felhagy az anyasággal és egy kis pihenő után újra tojni kezd. 

A kotlósok, mint már említettem, periódusonként kotlanak, ezért nem akkor ültethetünk kotlóst, amikor azt mi akarjuk, hanem ez csak akkor lehetséges, ha kedvenceink is ezt akarják. 

A kotlósok gyakran nem jó anyák, összetörik, megeszik a tojásokat, agyonüti a csibéket, illetve megtapossa azokat. De egy jó kotlós aranyat ér, és ezt örökíti, azaz remélhetőleg a leszármazottjai is nagyon jól értik a dolgukat. 

Egy kotlós alá maximum 19-21-23 tojás rakható. Ezt a kotlós mérete határozza meg. Annak érdekében, hogy több csibénk kelhessen, egyszerre több kotlóst is megültethetünk és rajtunk áll, hogy meghagyjuk-e mindet csibét nevelni, vagy a legjobb kapja a csibéket. 

A kotlósok a kisebb gazdaságot vivő emberek körében nagyon elterjedt, hisz nekik nem kell több száz madár és az utánpótlást a kotlósok is biztosíthatják. Rengeteget lovagoltunk már a kotlós témán: 

Kotlós ültetés Dávid-módra

A tojógyári tyúkok kotlása

A világ legjobb kotlósai

A csibe

Kotlós ültetés irodalom szerint

A keltetőgépek is nagyon praktikusak. Ez nem időhöz kötött, ezért ha úgy akarod, akkor karácsonykor is csibét keltethetsz. Nem helyhez kötött, ha szeretnéd egy fészerben, vagy a nappaliban is keltethetsz csibéket. 

A keltetőt be kell szerezni, ami már magában egy kisebb-nagyobb összeg, ez attól függ, hogy ki milyet szeretne magának. Kell hozzá villanyáram, ami néha szünetel, és naponta minimum kétszer meg is kell forgatni azokat a tojásokat. 

Neked kell fölnevelned a csirkéket, bár egy közepes teljesítményű izzó is kb. annyi értékű áramot esz meg, mint amennyi kaját a kotlós. 

Egy keltetőgépbe akár ezer tojás is megy. Persze ezek gépesítve vannak Azért megnéznék pár jóravaló emberkét, míg forgatna meg ezer tojást naponta kétszer... 

Én már átvánszorogtam mindkettőn... 

A kotlósokból átlag a rosszabbakat fogtam ki, ezektől a csibéket elvettem és kezdődött minden elölről. Pokol volt az egész. De a jó kotlósokkal semmi gáz, ők rendesen nevelték a csibéket. Már teljesen megszoktam azt, hogy gyakran húsz csibével kell aludnom, meg hogy rágjam magam, hogy jaj, mire kelek fel reggel.

A keltetőnél ami nagyon bírt bosszantani, az az áramszünet. A szakadó esőben járkáltam ötven tojással, hogy szétosszam a kotlósok között ideiglenesen. Senkinek sem kívánom.

Persze nem mondom, hogy nem morzsoltam el egy-két könnycseppet, amikor a keltetőből nem győztem a tojáshéjakat kiszedni, vagy amikor a kotlós és a csibe teljesen megható, anya-gyerek kapcsolatának szemtanúja vagyok.

Következtetésképp annyit tudok hozzáfűzni, hogy mindkettőnek van előnye és van hátránya is.

Ha azt mondom, hogy a kotlós jobb, akkor a nagyüzemi állattartók miért nem azt használják? És ha azt mondom, hogy a keltető jobb, akkor az emberek többsége miért kotlóssal keltet keltető helyett? 

Szóval ön dönt: "Iszik, vagy vezet?" 

Kíváncsi vagyok a véleményetekre, ezért egy savazótáblát is betűztem a poszt aljára. Meséljetek, hogy ki, hogy gondolja ezt a témát? 

DH 

4 komment

Hote és a tyúkok

2015. szeptember 11. 09:30 - Donkey Hote

116 poszt után szerintem már megérdemlek egy posztot, ami magam és tyúkjaim közötti viszonyról, (számotokra vicces) sztorikról és egy pici megismerkedésről szóljon. Kezdjük az ismerkedéssel.

Vass Dávidnak hívnak és berögzült tyúkimádó vagyok. Szerintem a külvilág (és a saját családom) zizinek néz, mert nekem nem jelent gondot, ha egy csirkével kell aludnom, vagy virrasztanom. 

Talán a nagymamáim döbbentettek rá arra, hogy mennyire fontosak és szépek a tyúkok és mennyire különös és boldog érzés az, hogyha a tojást egy belső erő töri fel, ami egy új élet sarja és ugye ebben a te kezed is benne van jobb esetben.

Az első kotlósaim nagyon jó anyák voltak. Nyolc éves koromban ültettük meg apával az első kotlóst, ami tényleg közös volt, és én is részt vettem benne. Az első kotlósaim piros és sötétkék-kendermagosak voltak. 

A pirosat a nagyitól kaptam, 17 tojással. Nagyon fura volt, mélységes tiszteletet éreztem iránta, hisz ő is egy anyuka. Bár szerintem eléggé megcsodálnánk egy tizennégyes ikreket szülő kismamát. 

A másik kotlós alá 15 tojást tettünk. Ő itt kotlott meg, a Timi Chan nevet kapta. Ő csak öt kiscsibét költött ki, mind rendes kendermagos volt. 

A piros alól mindig kiszedtük a csibéket és lámpa alá tettük, a konyhában voltak. Lett egy kopasznyakú is, amiből fehér kakas lett és már a sorsára nem emlékszem. 

A piros kotlóssal tettük le a csibéket, apával eszkábáltunk egy faládát, ami még mindig megvan és használatban van, bár picit át lett módosítva. A ládát a konyhába vittük be, anya nagyon ki volt akadva, arra emlékszem. De szépen felnőttek. 

Belőlük maradt meg egy tyúk, amit biztosra tudok, ő a nagy fekete. Őrá nagyon büszke vagyok. Sajnos a kotlósok már nem élnek. A Timi meghalt még a kotlása után pár héttel, a piros pedig azutáni két évben kacsákat keltetett nagy sikerrel. 

Az utolsó keltetése 2011-ben volt. Akkor kétszer kotlott meg, majd az év őszén elpusztult, mert egy tályog nőtt a combjára. Arra emlékszem, és arra is, hogy a nagyi vállán sírtam a tyúkhalál miatt. 

De az még semmi a következőkben. Rengeteg halál volt, ezért már nagyon edzett vagyok, bár a szeretett csirkéimért nagyon jókat tudok ám sírni. 

Azután teltek az évek. Én akkora már a népies dolgát értettem. A kotlósaim nagyon jól költöttek, bár volt pár, amelyik repülj pávát játszott a harmadik nap, de a jól ülők nagyon nagy kincsek voltak. Sajnos már elfogytak az életünkből. Most nem is tudnék jó kotlósokat mondani, mert a régiek mind elvesztek. 

Bár a fiatalok, még szinte jércék, nagyon jól kotlottak, őket kiemelném. 

Azután eljutottunk a 2015-ös évre, amikor már tényleg extrém dolgok történtek. Az elsők talán Picurék voltak, akik az ágyam mellett aludtak, mert még hideg volt kint és nappal a konyhában laktak. Ők is szépek már nagyon. 

Azután jöttek az araucanak. A második nap a Jennat felhoztam az ágyamba, mert nagyon sipogott szegény. Ők sokáig itt laktak. Rajtam mászkáltak. Azután jött a második csapat, ott volt pár meglepetéses dolog, amit nem nagyon fejtegetnék, ha nem gond.

A múlt héten fürj szállodát játszottam, mert egy fürjet a gaz fácán (szerencsére már csak egy van) elpáholt, sajnos nem élte túl. De egy csomó ürüléket maga után hagyott (mintha azzal szívatott volna, mert egybe engedtem őket), mit négykézláb súroltam föl a padlóról. 

Most is szállodásdit játszok, mert két új japán csibe kelt ki a nagyinál és a nyakamba varrta őket, mert nála idén nem nagyon jönnek össze a dolgok, sajnos. Két csibét egyedül nevelni nem fogok, mert százszor annyit kell robotolni és éjszakázni, mint ötvenszer ennyivel. 

Sári drága bevállalta őket. Bár ő gyöngyösöket nevelt, de egy héttel ezelőtt megváltoztak a dolgok. Kivettem tőlük. Már két hónapja kotlik, nem tudom, hogy megfogja-e viselni. Már károg is, de a csibékkel elvan. Az első nap úgy kezelte őket, mint a hónaposokat, de nincs nagy gond velük.

Azért voltak virrasztós dolgok is, persze valamelyik iskolaidőben, de szerencsére hétvégére esett... Az első virrasztás június 5-ke este volt, amikor a zöld tojásokból kitörő erők megszerettek volna ismerkedni a külvilággal. 

A második éjszakázás a fürjek kelésénél volt. Sajnos Zsuzsi éjszaka is költött. Négy órakor bealudtam, mert már nem bírtam tovább. Azután jött a kelések java, így elég sok fürjecskének az élet szó pár percet jelentett. 

Persze lelki vívódások, csalódások és padlóra kerülések is voltak ezalatt a hat-hét év alatt. Nem hiszek a jóslásban, a babonában, sem a szerencsében, de mégis fura az, hogy a kedvencek hullanak el többek között. Sajnos ilyenkor a padlóm vagyok és nagyon nehéz újrakezdeni. 

Talán segítség nélkül ez nem jött volna össze. Főleg az araucana, mert ott teljes meggondolás nélkül vetettem bele magam és Chickambria rengeteget segített. Báldy is rengeteget, az ő szakértelme is nagyon kellett. 

Találtam egy gyerekkori képet, amin én vagyok kb. három évesen és egy kotlós csibékkel... 

dscf2119_1.JPG

Most Ti jösztök!

Meséljetek, hogy nálatok hol kezdődött a tyúkosdi!

Milyen bökkenök jöttek közben?

DH

2 komment

Araucanaim

2015. szeptember 03. 16:30 - Donkey Hote

Növögetünk, szépen lassan, de biztosan.

Már eltelt pár hét, amióta nem írtam a tyúkudvarom sztárjairól. Nagyon szeretem őket, mintha velem laknának egy házban (ha rajtam múlna együtt is laknánk...) 

Nagyon megszerettem őket és ők is engem. Persze már amelyik. Van három, amelyiket nehéz levakarni magamról. Az egyiket lehetetlen. Mert ha már meglát, akkor nincs menekvés. 

Sajnos két jércével kevesebben lettünk, mert egy szemét patkány elvitt kettőt. De persze a kékeket. Miért is ne azokat?! Közülük az egyik a kedvencke volt, Toy, aki fültollas is volt ráadásul és a tenyésztőnél a kedvenc tyúkom tojásából kelt. A másik is egy szép kék jércém volt. 

De ment tovább az élet... 

Közben sikerült elpasszolnom két szép kakast a nagyobbakból. Nagyon örültem, mert nagyon jó helyre kerültek. A vevő remélhetőleg nem vacsorára szánta őket. Látszólag értette a dolgát. A lelkére kötöttem, hogy ezek az én fiaim... Remélem mérlegelte a dolgot, mert ha megtudom, hogy valamelyiket kinyírta megyek a másikért és visszaveszem.

A harmadik is elment itthonról. Ő garantálva van, hogy nem lesz levágva (mert vele van egy Araucana kakas a portán..). De ő valami borzasztó mocskos, szutykos és büdös helyre került. Anya mondta is, hogy jaj szegény kakas, tanulhatja a nomád életet. 

A harmadik kakast elcseréltem egy tyúkra. A tyúkocska külleme egy kicsit fura (nem tipikus faroktoll nélküli araucana). Valami borzasztó büdös és tetves volt. A tetűt még aznap lekezeltem róla, a bűz meg egy hét után elment és rendes, tyúk szaga lett (nem tehénszar...) 

De talán a türelmetlenségem és a tehetetlenségem miatt vásároltam egy nagyon szép araucana kakast. Ő csodásan néz ki. Őt egy nagyon jó helyről vettem. Végül kiderült, hogy rokon. De a szín a lényeg. Az ritka. A kakas egy kissé temperamentumos...

A tyúk fél a többitől, fél enni, fél inni, fél tőlem... Néha az agyamra megy. És azután nem tudom, hogy miért olyan kicsi... De én attól ölelem, meg szeretgetem, mert ahonnan jött ilyet nem túl sokat kapott. Mikor főztem nekik tésztát, meg burgonyát, azt sem tudta, hogy mi az. De azután ő is elkezdett szaladgálni a spagettivel, mint a többi.

A kakas nagyon domináns. Nagyon uralkodó típus. Még rajtam is megpróbál uralkodni, de nem jön össze neki. De őt is szeretgetem. A tápot nem nagyon ismerik. A gabonát és a darát előszeretettel eszik. A paradicsomra és az uborkára a kakas volt az első, amelyik rávetette magát. 

A kakasnak nagy szerelme a Jenna nevű jércém, őt nagyon szereti. Ellentétben a tyúkkal, aki abbahagyta a tojást. A hely változtatás nagyon megviselte. A szutymóból a tisztaságba. 

Itt nem kell szarban járkálnia. Előszeretettel hempereg meg a porfürdőben. Amellett ő, meg a kakas az, amelyik éjszaka felmerészkedik az ülőlécre. A többi lent gubbaszt egy sarokban. Nappal elvegyülnek a többi között. 

A kakas mindig kint dekkol, ő őrzi a csapatot és ha egy galamb elmer repülni a fejük felett már károgja a vészjóslót. Nagyon jó pofa. Első perctől kezdve kukorékol. 

A kakast a minap elverték a japánok. Majtika berepült hozzájuk (hogy miért, még máig is tisztázatlan) és elverte. Peti meg elől intézte el. De attól én úgy tisztelem, mintha ő lenne az udvar királya (a szememben az is...) 

Az enyéim közül három az, amelyek közel kerültek hozzám. Tempike, Lisa és Jeni. Tempike az én szívem csücske, tőle lehetetlen menekülni, minden adandó pillanatban arra vár, hogy fölröpülhessen rám. Meg ha állni merészelek náluk, akkor addig csipked, ameddig le nem ülök. 

Ő színileg behatározhatatlan, de nagyon szép. Főleg most már tűnik ki a többiek közül, hogy nagyon nagyot nőtt. Egy-egy tollában a kék szín is jelen van. Ez teszi őt Tempivé. Már el sem tudnám képzelni az életem nélküle.

Tempikével rengeteg a csőrre puszi. Nagyon szereti. És van, hogy felül az ólajtóra és puszilgat. Őbenne egy igaz barátra leltem. Nincs olyan nap, hogy nem megyek be hozzájuk legalább egy órára. Mert másképp nagyon hiányozna.  

dscf8133.JPG

dscf8153.JPG

A kis Lisa álmaim színe, egy fekete araucana. Nagyon szép. A ragyogó tollai a napon szikráznak szinte. Nagyon szép kis madárka. Egy kicsit megviselte a kakas jötte, de már kezd helyrejönni. Ő kicsi korától kezdve rajtam csüng. 

Ő is nagyon szeret rajtam lenni. Ha azt akarja, hogy feljöjjön nem hogy még felrepül, hanem fel kell őt venni. Ezt úgy éri el, hogy addig bámul, ameddig fel nem veszem. Marad tíz percet, azután leszáll, mert dolga akad...

dscf8169.JPG

dscf8129.JPG

Jenike egy átlagos aranynyakú araucana, semmi extrával. A lelki világa viszont nagyon különös. Mert egy fél órán keresztül ült az ölemben és azóta nagyon megszelídült. 

Szereti, ha megvakarom a begyét. Ő is néha-néha lekever pár puszit, de ő vagány csajszi. Ő teljesen más dimenzió, mint Tempike. Szeszélyes is néha, mint az áprilisi időjárás... 

dscf8131.JPG

Jenna is megnőtt. Az én nagy lányom... Sajnos vad. Pedig rengeteget voltam vele. A kicsikkel fele annyi időt töltök, mégis szelídebbek, mint Jenna. Nagyon szép. Nekem az egész bandából ő tetszik a legjobban. 

Ő más, mint a többi. Bár ez mindegyikről elmondható... Ő inkább barátkozik Gordonnal. Gordonnak az egyik kedvence. Meg nem fél tőle. Szerintem ha nagyobb lenne képes lenne odakoppintani neki kettőt. 

dscf8215.JPG

dscf8193.JPG

Joeyjal foglalkoztam talán a legkevesebbet Guba után. Ő nem is szelíd annyira, de nem is félős. A kettő között. Ő fél Gordontól, mert Gordon a nőt látja benne. Majd idővel más lesz a dolog. De most még afféle tini lány. 

Az elmúlt időben ő is van az ölemben, de szerintem a korábbi lustaságom miatt most szívok, mert sok munka lesz őt szelídé tenni. 

dscf8211.JPG

dscf8183.JPG

Sajnos nem nagy darabok a kicsik, mert vesztemre hamar leszoktattam őket a tápról. Így most megy a táp dögivel... Hatásos nagyon, mert nagyon sokat híztak tőle. A végére még Soma drága is belemer csípni az etetőbe. 

Apropó etető. A tyúkocskának meg kellett szoknia, hogy nem a földről eszünk, hanem az etetőből, és talán ez volt a legnagyobb baj. 

Rengeteg zöldséget kapnak. Paradicsomot, uborkát, tököt, cukkinit. Mindig van előttük valami. Inni almaecetes vizet kapnak. Most jelenleg reggel antibiotikumos vizet, mert tüsszentenek a drágák. Az almaecet is hozott egy kicsi hatást, de biztosra megyek.

A kakasok lassan eladósorba kerülnek. Nagyon remélem, hogy az összes kakast sikerül eladnom. Sok kakas lett, de ez nem feltétlen rossz. Sőt, én örülök neki, mert a pénzt, amit értük kapok így is-úgyis a fajtársaikra fordítom.

Az araucana csirkék a kacsaólban hajtják álomra a fejüket (a kacsákat ezzel kiszorítva és a disznóólba kényszerítve). Szereltem be ülőt nekik, de csak Gordon kakas, meg vagy két csirke ül rá. A bal elülső sarkot nagyon szeretik. 

Az esős időt rühellik. Nyakig sárosak voltak. Kénytelen voltam egy kis szénát betenni alájuk, a bal elülső sarokba, és úgy aludtak a szénában, mint az angyalok. 

Az araucana fajta más, mint a többi. Ők intelligensebbek. És nem valami nagy csomók. De azért nekem nagyon kedves fajta. Az életem nagy részét kitöltik, s nem bánom meg a szenvedést, a pénzt és az időt, amit beléjük fektettem.

Bár nem a tojásukért szerettem bele a fajtába, hanem a fura küllemért, de azért várom, hogy megpillantsam az első valódi türkizkék, vagy fűzöld tojást. 

Nagyon megszerettem ezt a fajtát és innentől csak előre mehetünk. Az idő telik, ők felnőnek, és velük együtt én is megtanulom az "életet".

Soma, a kis félős amazon

dscf8189.JPG

dscf8151.JPG

Gordon, a macsó...

dscf8180.JPG

dscf8198.JPG

DH

5 komment

Tyúkól- Hogyan és miből?

2015. augusztus 22. 14:00 - Donkey Hote

A tyúkól a tyúkok háza. Szóval nem mindegy, hogy miből és hogyan építjük. A tyúknak elengedhetetlen egy fedél a fejük fölé, mert ugye nem mindig van napos idő. Legfőképp télen, mert másképp halálra fagynak a mínuszokban! 

A tyúkólat ha lehet, akkor egy földkupacra tegyük, vagy ha kisebb ólról van szó és deszkából, vagy OSB lapból van készítve, akkor tegyünk neki lábakat. Ezzel elkerülve, hogy a falak elnedvesedjenek. 

A tyúkólak méretét a tyúkok mennyisége és tartásmódja határozza meg. A tyúkólakra elengedhetetlenek az ablakok, amik ha lehetnek, akkor több részből álljanak, így könnyebb a meleg időszakban a szellőztetés. Az ablakok kelet, dél és délkelet irányba nézzenek! Az ablakok háta mögé csirkehálót tegyünk, hogy megnehezítsük a rágcsálók bejutását. 

Az ólaknak kell egy ajtó is, ami kelet, vagy nyugat irányba nézzen. Kell egy kibúvó nyílás is. Ez 40*40 centiméteres legyen. Ha nagyobb testű tyúkoknak kell, akkor lehet 50*50 centiméteres. De elég az ajtó, ha a tyúkól elülső részén van. 

Egy nézetméterre 4-5 tyúkot számoljunk. Ha kisebb tyúkfajta (mondjuk Lenghorn, Araucana, Spanyol fehérarcú, stb) akkor 5-öt egy négyzetméterre, ha nagyobb (például Brahma, Cochin, Orpington), akkor 4-et. 

Báldy rajzolt egy ábrát. Lefotóztam Nektek! 

dscf8040.JPG

Itt egy táblázat, hogy mennyi tyúkhoz, milyen méretek kellenek: 

tablazat_2.png

Az ól anyagát én személy szerint deszkából, vagy OSB lapból oldom meg. Szerintem mostanában ez a leggazdaságosabb megoldás. Bár Báldy a tégla falakat ajánlja, de ugyebár nem minden ember kőműves, ezért inkább a fából készült ólakat ajánlom nektek! 

Az aljára salak beton a legjobb. Nekem köves betonom van, de télen teszek be nekik szalmát. De vannak olyan ólak is, amik lábakon állnak (mint nekem a fürjház). Személy szerint azért kedvelem azokat jobban, mert mobilak. 

Azoknak az alja legyen deszka (az OSB beszakadt alattam...) Ezek nem szoktak nagyok lenni. A fürjház két négyzetméteres. Annyin tíz tyúk tartható. 

Báldy átlagosan vette az ólakat. De azért a fehér húshibrid csirkéknek ugye nem ekkora ólat készítünk. Vagy ha a tyúkjainknak csak esti szállás kell. Mert akkor fölösleges ekkora nagy hodályt építenünk nekik. 

Az első tyúkól-típusuk, az csak éjszakai szállást nyújt tyúkjaink számára. Ide nem kell valami iszonyatosan nagy ól. Itt 7-8 tyúkot számoljunk négyzetméterre! Mert ide csak egy ülőrúd kell. Ha a tojatót is ide akarnánk tenni, akkor 6-7 tyúkot számoljunk erre, de a tojató a havas évszakban kell csak bevinni... 

Ezek az ólak szerintem inkább deszkából legyenek, vagy OSB-ből és legyenek nekik lábaik is! Persze ha kevés tyúkot szeretnénk bele tenni. Mondjuk egy egy négyzetméteres ól könnyen szállítható és nem kell egy traktor, vagy egy 4x4-es az elvontatásához. A teteje lehet bádogból, vagy hullámos kátrányból. 

De ha fedett kifutónk van, akkor lehet a teteje csak deszkából, mert az hűvösebb. A hullámos kátrány még meg is olvad, ha nincs rendesen alátámasztva. Szerintem ide inkább a bádog tető jobb, mert ehhez kevesebb alátámasztás kell. 

Ha egy négyzetméteres ólunk van, akkor jobb, ha a teteje felnyitható, mert így könnyebb a takarítás, meg így könnyebb küzdeni az élősködőkkel. 

Az ólra kell egy szellőző is, mert fontos a gázcsere! Ezt ha lehet, akkor pontozott hálót teszünk a lyuk elébe, hogy a rágcsálók ne tudjanak bejutni madarainkhoz. 

A következő óltípusunk már nagyobb. Ezt azoknak ajánlom, akiknek kicsi kifutójuk van. Itt már a tyúkok négyzetméterre való száma legyen annyi, mint amennyit Báldy ajánl.

A kifutónak legalább annyinak kell lennie, mint az ólnak. Ezekbe ha lehet, tegyünk hibrideket, mert azoknak kevesebb hely is elég, mint a tanyasinak. A tojóhibrideknek, pedig az előbbiekben említett óltípus  lenne a legjobb... 

A húshibrideknek nem kell tenni ülőt, mert mikor már 4-5 kilósak, akkor nem tudnak fölrepülni, mert a tömegük lent tartja őket. Földhöz kötött madarak...

Van még egy fajta ól. Ez olyan, hogy nincs kifutó, csak a kopasz ól. Láttam már ilyet modernben. Az illetőnek majdnem akkora tyúkólja volt, mint a háza. Ő fehér hibridekkel foglalkozott. Én azért ajánlom az utóbb említett helyet, mert kell a madaraknak egy kis napfény is. 

Neki fűtőtestek voltak beszerelve, mosogatókagylóval, légmentes ablakokkal és bíz a fal elkezdett penészedni a szellőztetések hiánya miatt. Ezeket én szintén hibrideknek ajánlom, de napos, hetes csirkék is tarthatóak benne, de a szellőztetés, és a nagyobb ablakok elengedhetetlenek.

A szellőztetést napjában kétszer, vagy háromszor esedékes, ha nyáron meleg van, akkor nyissuk ki teljesen az ablakokat, hogy egy kis meleg levegő is jöjjön be nekik. Télen elég egyszer. A friss, oxigén dús levegő hamarabb felmelegszik, mint a széndioxidos...

Hogy ki milyen ólat választ? Ő tudja... Lehet ezeket összekombinálni is. Ti tudjátok, hogy milyen tartásmódban, mennyi helyetek, pénzetek, időtök van tyúkocskáitok tartására, gondozására, helyeinek kialakítására. 

DH

Szólj hozzá!

A tyúkudvar "bölcsei"

2015. augusztus 14. 17:30 - Donkey Hote

A tyúkudvarban beköszönt a változás szele... Egy nagyon meleg van, kettő, meg nagyon kevés helyem van, ezért ritkítás lesz. Már az áldozatok megvannak, sajnos egy, két nagy arc is közöttük van

Az Araucana és Brahma állatkáimnak (lesz még Főnix és Orpington is) hely kell. Meg nincs vevőm a tojásra, kotlásukra nincs szükségem. Enni esznek. Helyet foglalják, időmet elveszik. Sajnos a fiatalabbaknak menniük kell. Velük nem lett még kötődés, nem kovácsolódtunk össze, mint az öregekkel. 

Az öreg lányaim már letojt tyúkok. Évente húsz, harminc tojást tojnak le, kotlani is ritkán kotlanak. Minim öt évet töltöttünk el, rengeteg tapasztalatot kaptam tőlük. 

Van, amelyik már lesántult, de regenerálódik, van, amelyik annyira vén már, hogy tojásai is gyenge héjú. Kotlást nem is várok tőlük. A rangidősek egyike egy sárga kopasznyakú. Negyediket rúgja már. Két utódja lett élete során. Lesz még, ha rajtam múlik. Most tojik. És még nem késő.dscf7637.JPG

Van egy ilyen cirmos. Ő is négy éves, egy utódja sem lett, kotlós nem volt. Tojásait első évében nem keltettem, másodikban sem, harmadikban, pedig már keveset tojt. Idén még egyet sem hiszem, hogy letojt. De még nem késő. Majd megnézem. dscf7660.JPG

Van még egy nagy fekete. Ő is már igen koros. Ő már öt éves lesz. Kicsi, piros tojást tojt. Mindennap beül a tojatóba, de egyet sem tojik. De azért bírom az öreglányt, ő a legnagyobb tyúkom. De nem a legöregebbdscf7663.JPGVan egy barna is. Ő már hat éves lesz. Őneki nagy, terméketlen tojásai vannak. Nagyon összement az évek során. Nagy tarajú, kistestű, visítós hangú tyúkanyó. Sajnos szerda délután elpusztult. Nem csodálom... 

A múlt héten kaptam egy nagyon vén tyúkot. Már hét, vagy nyolc éves, de a kilenc sem kizárt. Ez a poszt most róla fog szólni. Mindent leírok, amire emlékszem. 

A búbos tyúkot a dédi nem ismerte, idén lesz tizenegy éve, hogy meghalt. Volt anno a nagyinak négy búbos tyúkja. Két ikerpár. Kettő kendermagos és kettő piros. A pirosak már elpusztultak rég. Az utolsót a nagyi Bernáthegyi kutyája nyírta ki. 

Azután eltelt pár év, mire tavaly életében először megkotlott a drága. Nagyon megörültem neki, a nagyinak mondtam is, hogy ezt muszáj megültetni. Nagyon jól ült. Amikor eljött a költés ideje nagyon bekattant és négy csibét taposott ki a tojásból. 

Idén is megkotlott, de nem hagytuk meg ülni. Jövőre ha megfog kotlani én adok neki egy második dobást. Remélem, hogy jó sok csibét fog költeni. Amúgy kotlósnak nagyon agresszív. Ha leszedjük a fészekről is képes megkergetni minket. 

dscf7645.JPG

DH

6 komment

Szuper duó!

2015. augusztus 05. 17:00 - Donkey Hote

Az előző posztot sikerült gyönyörűen elbaltáznom, mert valahogy sikerült újra vázlatba tegyem a posztot (hogy hogy jött össze ne kérdezd...), ott írtam a gyöngyös csirkékről. Úgy gondolom, hogy megérnek egy posztot.

Sári aznap kotlott meg, amelyik nap Picur alatt már keltek a kicsik. Zsuzsi aznap ült nyolc napja és tíz nap múlva kiköltötte a kicsiket. Azután rendíthetetlen volt, mindig beült Sári mellé. Sári alatt 5 gyöngyös tojás volt, egy vödrös fészekben ült, Zsuzsit megsajnáltam, új fészket kaptak.

dscf6928.JPG 

Elsőre nagyon szkeptikus voltam velük, mert mesélték azt, hogy kifogják taposni a csirkéket a tojásból, meg összenyomják a már kikelteket. 

A tyúkólban ült egy kotlósom, mindig leszállt, meg fölállt a fészekről, tetves volt a fészek, nem szerettem volna ő alatta hagyni a csibéket, hanyag anya lett volna. Azt is betettem a szuper duó alá. Hat tojásról van szó, szintén gyöngyösről. 

Zsuzsinak nem nagyon volt szimpatikus a fészek, de Sári lelket öntött belé és ültek ketten boldogságban, békességben. A tizenegy tojásnak két külön időben kellett kelnie. A tyúkólas tojások keltek hamarabb. Elmentünk nyaralni, akkorra volt várható a kelés, a nagyi vigyázott addig rájuk. Nem keltek ki, mire hazaértünk. 

Már lélekben leírtam, hogy kész, ennyi, vége, felsülök, az én hibám, miért nem tettem a kotlóst külön, kellett nekem a tetűkkel etetnem. Egy hét eltelt, mikor kinézek a kotlósokra nagyon megszeppentem. Egy kis gyöngyös csibe volt a kotlósok alatt. 

Egy kis fehér. Nagyon nehezen fogadták el a kicsit, Zsuzsi alatt volt. Sáritól nagyon féltettem, de a másodiknál már Sári is beletanult, nagyon jó anyának bizonyult. 

Végül két nap alatt mind a hat tojás kikelt. Két fehér és négy kék gyöngyös csibe látott napvilágot. Zsuzsi már több, mint egy hónapja kotlott, nem kockáztathattam, ővele tettem le a csibéket. De közben Sáritól is nagyon féltem, mert ugyebár az első kelése nem alakult valami fényesen. 

Sáriak is eljött az ideje. Egy kicsi kikelt. Egy kis kék. Azután semmi. Három napot vártam még, azután kidobtam a tojásokat. Ki a kukába, ne is lássam, hogy milyenek lettek volna. A kicsit nagyon féltettem. 

dscf7552.JPG

Betettem Sárit és a kicsit Zsuzsiék közé. Zsuzsi elgypáta Sárit. De azután semmi gond nem volt. Most is ketten nevelik őket. 

Minden este a szobámban alszanak, a nyaralás közben vettem nekik egy kis kosarat. Abban aludtak. Péntek este nem szedtem be őket. Szombat reggel, amikor megnéztem őket azt hittem, hogy rosszul leszek. Négy kiscsibe kihűlve, görcsben feküdt a doboz alján. 

Jártam már így a fürjekkel, galambbal, tudtam, hogy be kell őket tenni a keltetőbe. Dolgom volt, elmentem itthonról, mire hazaértem mindegyik nagyon jól volt, vittem is vissza őket a lányokhoz. 

Azóta a kosarat kinőtték, a szokásos macskakosárban alusznak velem... Nagyon jó anyák. Ha egy csibét elkapok, Zsuzsi nekem jön, Sári meg próbálja maga mellé szedni a kicsiket. Ők az első kotlós párosom. Következőleg is megpróbálok dupla kotlóssal keltetni. 

Ezek a csibék nem maradnak itt, mert nekem ez a három is néha sok, egy családi baráthoz kerülnek. Meg beltenyészet lenne Krisztinával, meg Ferivel. 

Ez még a régi alvós kosár Zsuzsival és a kicsikkel:

dscf7255_1.JPG

Itt már ketten: dscf7583.JPG

A nagyobbikban dscf7613.JPGA szabadban...

dscf7624.JPG

dscf7626.JPG

DH

Szólj hozzá!

A tyúkudvar kisebbjei

2015. július 24. 17:30 - Donkey Hote

Elsősorban elnézést kérek egy elmaradt posztért, jó néhány elmaradt posztért... Sajnos most van időm írni nektek. Megpróbálok ezentúl mindenről beszámolni, de az év vége az iskolában mindig minden időmet felemészti. Meg amellett lett egy pár szaporulat. Volt egy technikai zűr is, mert a laptopom (alias laptopi) agya megment és ki kellett cserélni. Ezer képem ment oda, szóval nagyon ki voltam akadva. 

Folytatnám a szót először az Araucana csirkéimmel. Nagyon jól vannak, szépek, épek, egészségesek, szelídek. Kicsik és nagyok egyaránt. 24-en vannak. Abból öt kilrnc hetes és a többi tizenkilenc, pedig 5 hetes. Pontosan öt hét van közöttük. Mind pénteken született. 

Lassan a fejemet is megeszik. A nagyok nagyon válogatósak. Erre most mit mondjak... Gazdira ütöttek... Nagyon megszerette őket a család. A különleges, kék színűek tetszenek mindenkinek, de lett egy fekete, aki egyből belopta magát a szívembe. 

A nagyokból három kakas lett és két tyúk. A tyúkok a Dizzy és Busy nevet kapták. A kakasok eladóak. A kicsik nemem még kérdéses. Még ilyenkor biztosra nem lehet tudni. 

Következnek a fácánok. Ők kilencen lettek. Sajnos kettő elpusztult az első héten, de a maradék hét ép és egészséges. Nemük szintén rejtély. Nagyon vadak. Én félek nekik enni, vagy inni adni úgy, hogy felemelem a dobozuk tetejét, így egy kicsit nehézkesebb az etetés és az itatás. 

Azután jött még egy kelés. Lett 8 kis fürj. Picur újra megkotlott. Kapott 12 fürjtojást, amiből nyolcat kiköltött, de kettőt sajnos megtaposott. Maradtam hattal. Azután kivittem őket az udvarra egy dobozban, rongy volt alattuk, az egyik bebújt alá, mire észrevettem sajnos elpusztult. 

A túlélők köszönik szépen jól vannak. Maradt két vadas és három búza. De lesz még szaporulat, mert Zsuzsinak pénteken kel költsön. Majd megírom a fejleményeket. Remélem lesz még vagy húsz és felnő mind, mert azért húsz darabbal egy kicsit több tojás jár és nagyobb az esély arra, hogy az egyik tyúkom megkotlik. 

Íme néhány kép, amikor még kicsik voltak az Araucanak: (több képér katt a képre)

 

A nagy Araucanak:

A kettő egyszerre...

A képek témája: Mert fürdeni igen is jóóó!

Fácánok:

Fürjek:

dscf7189_1.JPG

Kis gyöngyös csibék:

DH
Szólj hozzá!