Élet a tyúkudvarban

Karácsonyi tyúkos díszek házilag

2014. december 19. 17:01 - Donkey Hote

Bár most a gyöngytyúkokkal írtam volna kapcsolatban, de ezt eltoltam egy héttel. Most itt van a szenteste és ez az egész sokkal fontosabb, mint a gyöngytyúkok. Na de már nagyon későn kezdtem neki. Na de azért összeszedtem magam és végül csak sikerült. 

Ez az egész blog egy kicsit másított az egészen. Most tyúkos díszeket is elkezdtem készíteni. Nem vagyok az a nagyon kreatív ember, sem informatikus, és még logikám sem olyan nagy, de azért némi okosodás A Nagy Barkácssuli könyvből és máris más szemmel láttam az egész tyúkos díszeket.

Az origami tudásom is a béka feneke alatt, így maradt a szimpla fehér füzetfedő, rá a szalvéta legfelső, színezett részét ráragasztani, és rá megint egy sor ragasztó. Nem nagyon élveztem ezt az egészet, mert a ragasztótól alig tudtam megszabadulni. De hisz tyúkokat tartok, van egy blogom, ezért miért lett volna annyira gáz a végeredmény, na vajon miért?

dscf1876.JPG

Most itt, szenteste előtt négy és fél nappal (a szenteste délutánját is beleszámítva) felmerült bennem mit is kérjek karácsonyra. Laptopom van, táblagépem van, okos telefonom van, fényképezőgép, az még kibír egy-két évet, na de a nyomtatónak a CD-jét sikeresen elhagytam, hát nyomtató, az kéne.

Végül arra jutottunk, hogy az emagon olyan árak vannak, hogy csak pislogsz (na ezt lehetett volna szebben is mondani, de az már túl csúnya), ezért vegyünk egy állatos anatómia könyvet. Hát a Kossuth kiadótól az Ábel kiadóig mindegyiket átnéztük. Semmi.

Nyomtató ugrott, anatómia könyv ugrott akkor mit kérjek? Hát mit? Hát teknőst. Nekem szerencsére, vagy nem szerencsére a névnapon az év utolsó előtti napján van. Akkora kértem egy teknőst. Nagyon szeretek a kis állatokkal bíbelődni, játszani, nevelni őket. Mivel csibét még nem akarok, és a teknős nagyon lassan nő, lassabban, mint a kutya, ezért ez pont jó lenne kisállatnak. Jó sokáig kitart. 

Mivel kistesó nincs, bár lehetne. Miért ne? Én olyan típus vagyok, hogy minden hülyeségbe benne vagyok, és aztán százszor megbánom. Na lehet, hogy majd tavasszal megbánom, amikor azt se fogom tudni, hogy hol áll a fejem, na de majd megszokom. 

A teknősök tenyésztése nagyon nehéz. A nőstények tíz év felett ivarérettek. A hímek kilenc. Simon spontán lehetne tenyésztésre szánni, de nincs csaja. Próbáltam venni, de mind Kolozsváron volt, és a teknős ára annyi, mint a benzin ára.

Lassan beletörődtem, hogy itt teknős tenyésztés nem lesz. Mikor meg már a jövevények betöltik a tíz évet, addigra én már egyetemen leszek. Kinek lesz arra ideje, hogy teknősöket tenyésszen. Senkinek.

Majd lesz egy bejegyzés. Ha nem más, akkor néhány kép lesz facebookon. Közben nagyon lehangolt vagyok. Ma mentem adni a fürjeknek enni és az egyik fürjnek a tetemét találtam.

A fürjház alja ugye OSB lapokból van. Az egyik egy kis helyen beszakadt. Nem is foglalkoztam vele. Rálöktem egy csomó szalma és csuha kombót, mert tél van. Vagyis lenne. Na hát megláttam, hogy a háta meg van kezdve (nagyon szívfacsaró látvány volt, főleg azért, mert ez még tojt is).

Na hát báldoggal anya becsinálta a lyukat és most csak reménykedni tudok. Nagyon sajnálom szegényt, főleg, hogy az é hibám, hogy meghalt, de már nincs mit csináljak vele. 

Ha nem fogok írni még addig, mindenkinek:                           ÁLDOTT BÉKÉS KARÁCSONYT KÍVÁNOK!

DH

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://elet-a-tyukudvarban.blog.hu/api/trackback/id/tr946985703

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.