Élet a tyúkudvarban

Jöttek, láttak, veszítettek

2015. január 12. 18:00 - Donkey Hote


dscf2140.JPG

Mivel az állatok sorra hullanak, ezért kaptam a nagyitól egy pár japánt. Az új poszttal úgy sem lettem volna kész, ezért úgy döntöttem, írok róluk egy kisit. Most nem csak róluk, hanem úgy az egész japánokról. Nem tudom ki hogymint nézi a facebook oldalunkat, de ott úgy kb. mindennap írok arról hogy megint elhullott valamelyik, már megint, és már megint...

Ugye miután egy hatalmas veszteség ért minket, hogy Bari meghalt. Túlléptem rajta. Remélem ti is. Mivel magukról a japánokról nem nagyon sokat szoktam írni, ezért nem nagyon vagytok képben. Rengeteg minden történik nap, mint nap.

A múlt héten még egy veszteség ért minket. Klárika, a japántyúk meghalt. És még sírt sem tudtam neki ásni, mert akkor volt a nagy hó. Na de majd lehet emelek neki egy emléksírt. 

Most Picur tojik. Eddig a tyúkólban, a tojatóban tojt, de aztán elkaptam egyszer, és csináltam neki egy fészket. A fészket az anyja levágott mosófazeka és némi szalma alkotta, vagyis inkább alkotja. Míg ült a fészken,addig én az agyam egy nagy részével együtt kifújtam egy japántojást, ami az ő tojása szintén, csak a hűtőben volt. Kitojta a tojását, kivettem alóla a frisset, és betettem alá a régit. 

Másodjára is még be kelletett tegyem a ketrecbe, de már csak aztán jelez, hogy tojni akar. A jelzés pedig az, hogy ott ül az alsó ketrec etetőjén, és várja, hogy beengedjem a ketrecbe. A nyúlketrece a harmadik. 

Most jönnek a mai poszt főszereplői, az újak. Az újak, azok akiket a nagyitól kaptam. Kaptam egy fekete-fehér babos japánkakast, és egy fekete kevés fehérrel tyúkot. Nevük már van. Ti adtatok neveket, és én kiválasztottam azt, ami nekem tetszett. A kakas Peti, a tyúk pedig Zsuzsa. Már tojt egy tojást. Egy elsőt. 

A tojást a kifújttal együtt ott hagytam. Majd valamelyik a kettő közül rájuk kotlik. A többi jól van, köszöni. Én is. Ha megfigyeled a fotón az öreg kakasnak a feje össze van verve. Sajnos egy japántyúkról kép csak rossz lett. Kitettem. Nagyon vad, az a legvadabb. Még Malviról is sikerült, és Majti, meg az öreg, meg a többi is viszonylag megszokták a fotógépet. 

Na így most kábé ennyi. Majd ha nem itt, akkor a facebookon, vagy mindkét helyen, de írni fogok a fejleményekről. Good bye!

dscf2216.JPGdscf2169.JPGdscf2173.JPGdscf2166.JPGdscf2143.JPGdscf2151.JPGdscf2260.JPG

dscf2248.JPGdscf2205.JPGdscf2200.JPGdscf2084_-_copie.JPGdscf2274.JPGdscf2223.JPGdscf2190.JPGdscf2252.JPG

DH

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://elet-a-tyukudvarban.blog.hu/api/trackback/id/tr307062333

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Péter Tóth 2015.01.12. 18:42:57

Kérdés:

A tyúkoknál fajta vagy esetleg egyedek közt is változik, hogy miként jelzik, hogy tojni akarnak?

Donkey Hote 2015.01.12. 19:03:47

@Péter Tóth: Inkább egyedtől. Saját tapasztalat szerint a tyúkok, ha egy másik tyúk is akar tojni az ő helyén akkor mikor ő, akkor kotkodácsolnak. Picur azért jelzett, hogy tojni akar, mert be volt zárva nyúlketrecajtó, és ha elzavartam visszament. Az én tyúkjaim már csak ilyen intelligensek. :-)