Élet a tyúkudvarban

Miért jó falun élni?

2015. február 16. 17:00 - Donkey Hote

Imádok falun élni. 

Már többször is felmerült bennem a kérdés. Mondjuk én is, mint a többi gyerek, szeretem a városi nyüzsgést, a zajt, a szmogot, és satöbbi. 

A városban a földel nagyon ritkán érintkezik az ember. Csak a parkokban, akkor, amikor kanalizáláscsere van, vagy a virágcserépből. Meg városon élni egy kissé nehezebb. Ott a rezsi, meg nem mindennap vághat csirkét az ember. Mondjuk itthon sem, de ez mellékes.

Városon nem lehet csak úgy ni kimenni focizni az utca kellős közepére (én meg a foci...), meg ha falubújócskát akarunk csinálni, könnyű dolgunk van. Ha akarunk elmegyünk a haverokkal bringázni, kimenni egy kicsit a legelőre, megnézni mi is a helyzet.

De azért nem adnám a falusi éltet, a csendet, a tiszta levegőt (ami mostanában már kezd elég szennyezett lenni), kevesebb embert, meg persze a tyúkokat. Azért a tömbház negyedik emeletén valljuk be elég nehéz lenne tyúkot tartani. 

Itt van kert. Szántunk, vetünk, aratunk. Meg persze kapálunk. A nagyi kertjébe nagyon szeretek lemenni, mert van egy nagy diófa, meg egy szilvafa csoport, amibe lehetetlen közlekedni, mert a szőlő indája teljesen benőtte. A diófán nagyon szép énekesmadarak vannak, olyan, mintha egy erdőbe járkálnék.

Itt ismer mindenki mindenkit. Ha elmész a boltba, ritka az olyan eset, mikor nem köszönnek vissza. Meg ha köszönnek, akkor meg általában az öregek a "Szervusz Dávidkám!" ki nem maradhat. De ha valaki berugik a kocsmába, és hőbörög, akkor meg mindenki megtudja másnap.

Itt vannak pletykás asszonyok (mondjuk azok városon is vannak), és általában ha elmész előttük, már észrevesznek valamit. Ilyenkor általában elkezdem magamban mondogatni, hogy anyátokat pletykáljátok ki, ne engem. 

Ha valaki bemegy a boltban ritka az az ember, aki meg nem kérdezné a boltostól, hogy hogy van, meg hogy köszönjön. Itt az nagyon nagy szégyen, ha valaki nem köszön a másiknak. És az az embernek nagyon jól esik. A boltban általában az asszonyok a boltos asszonynak mindig mondják mit főz. 

Mi, falusi parasztok igenis tudjuk milyen az élet.

Itt is vannak menő emberek, akiket szívem szerint a városba tenném, de vissza sem engedném. Itt nem röhögnek ki, ha sáros a gatyád, ha átmész a szomszédba, vagy elugrasz a boltba egy kenyérért. mondjuk, ha csokiért mész akkor se.

Ha tartasz egy nagyon jó, névnapot, szülinapot, és a zene bömböl, akkor nem hívják ki a 112, ha valami bajuk van. Itt nem kiabálnak, ha a kakas hajnali kettőkor rákezdi a kukorékolást. Pedig az én kakasaim nagyon szeretnek éjfélkor kukorékolni. 

Falun nagyobb eséllyel kapsz házi tojást. Van olyan ház (itt nálunk ház van, nem lakás), ahol mindig ki van írva, vagy az, hogy "Szalonna eladó",vagy az ,hogy "Süldő nyúl van eladó", meg még sorolhatnám...

És az én falumban nincs piac. Bár nem is baj... Ha valaki akar valamit venni, akkor az tuti, hogy ki van írva a kapura. Mondjuk nekem nincs értelme minek táblát kreáljak (nincs az a nagy művész kezem), mert mindig találok rá vevőt. Főleg, ha a tyúkok is azt akarják.

Itt van egy olyan család, ami kint laknak a városban, de van itt egy házuk, ahol tápos jószágokat árulnak. Pulyka, tyúk, meg mi egyéb. Én eddig e tyúkot sem adtam el. Fölösleges. Egy tyúkot eladsz 25 lejért (ami úgy kb. 2000 Ft), és egy tojást pedig 0,5 lejért. Most gondolkozzunk reálisan.

Egy tyúk letojik évente minim száz tojás. Annak a felét eladod meglesz a tyúk ára, és ég az a tyúk tojik jövőre is, és ha még tanyasi is, akkor meg is kotlik, és csibéket is költ, és növeli a profitot. Úgyhogy tyúkot szerintem a legfölöslegesebb eladni. 

Vannak szántóföldek. Hallod a traktor búgását, vagy épp a láncfűrészét, és akkor mondod, hogy "Na Kis Pista megint vett fát". A falunak nincs erdeje. Amit én nagyon sajnálok. De vannak jó nagy mezőink. A mezőkre már se lovat, se libát, se semmit nem szabad kiengedni, mert sikeresen felszántották. 

De már sajnos a tanyasi tyúk egyre kevesebb embernek az udvarán fordul meg. Már kezdenek átállni, a tápos csirkékre, kacsákra, libákra, pulykákra, és letojt tyúkokra. Sajnos nekünk is voltak már tápos csirkéink, és pulykáink. A pulykáknál nem tudtam ott lenni, mikor levágtuk őket, mert nem bírtam végignézni, mikor a kedvencemet vágták. Meg nagyon szerettem ott mindegyiket.

Sajnos a falusi élet sem fenékig tejfel. Vegyük például a patkányokat. Irtózok tőlük. Ha meglátok egyet még a szívem is kihagy. Visítok egyet, olyan mély hangon, hogy azért azt higgyék, hogy a kalapáccsal ütöttem egyet a kezemre, nem egy patkányt láttam.

Ahogy a nagyi fogalmaz "itt a faluba nagy ritkaságnak számítanak" a különlegesebb állatokat. Például a fürj. Azt itt nem tart minden ember. Nagyon remélem nem is fog, mert ha lesz tojásom remélem meg fogok tőle szabadulni hamar.

Mivel a blog.hu mostantól kezdve ilyet is tud, ezért teszek be egy táblázatot, hogy ki hol lakik. Szerintem aki falun él, az meg tud érteni engem. Aki nem, az meg próbálkozzon vele. Ha valaki tud küldeni néhány képet a baromfiudvaráról, az tegye meg nyugodtan az emailcímemre. Szóval jöjjön a táblázat

DH

7 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://elet-a-tyukudvarban.blog.hu/api/trackback/id/tr477140807

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Silence35 2015.02.16. 17:33:19

most még lehet h nem tudod, de okos vagy, jól látod a dolgokat, remélem hosszú életed ad neked az Isten.
a patkány meg küzdelem, de lesz még pár ilyen az életben...

Donkey Hote 2015.02.16. 18:41:50

@Silence35: Húh, ezek kedves szavak. Köszönöm. A patkányok, hát azokkal hadilábon állok. Megint vannak.

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.hu/ 2015.02.17. 10:12:57

Parasztidill

Töltsünk falun el egy hetet!
Parasztidill, romantika!
Háziasszony tyúkkal etet,
S visong kint egy bölömbika.

Meggyfa alatt elaludnék,
Ám a sok lehulló meggy ver,
S gágognak ludak és lúdnék!
Hmmm… nincs itt egy kézifegyver?

Lónyerítés, birkabégés,
Hajnaltájban kakas ordít.
Trágyaillatú a lég és
Bögöly miatt bőgök zord „Ííííí!!!”-t.

„Hé, ti kendek! Azér’, mer’ ti
Megszoktátok a bűzt, a zajt,
Meg azt, hogy a vécé kerti,
Ettől engem ez még taszajt!”

Vár a város, futva megyek,
S izzad rajtam messze vitt hón.
Jól megszokott szeméthegyek
Mosolyognak. Legjobb itthon!

„Fújj, a falun a nagy büdös tehénből jön ki a tej, nem azokból a helyes dizájnos kartondobozokból, mint a madaras teszkóban! A falu tényleg cikiuncsi! Még egy csoffadt pláza sincs egyikbe se, ahol shoppingolhatnánk a többi csajjal!” /Gejl Gizi, műkörmös és plázacica/

„Hinnye, sehol sem esik olyan jól a früstök, mint a szőlőben heverészve és bölömbikát hallgatva! Puhány pestiek még az ágyukban fetrengenek, amikor én már jóízűen szalonnás hagyma illatúakat böffentek! Amíg ők a dugóban, meg a benzingőzben fuldokolnak, én pipázgatva ülök a tornácon és hegyeseket pökök! Hej, ez maga a mennyország!” /Lajtos Lajos, földműves és nótafa/

„Inkább a szmog legyen az orromban, mint ebéd közben az a rengeteg trágyaszagú légy! Brrrr!” /Jottányi Jenő, radiátorszerelő és panelproli/

„Nem a bölömbika visong, költő úr, hanem a böhöm bika, ha megharapja a tikmány, vagy megböködi a heknyekukk! Ha meg még a rozsomák is belekap a szügyébe, akkor aztán úgy nekikeseredik, hogy lebőgi a szélkakast is a tetőről az állatja!!!” /Rocsmándi bá’, mezőőr és kocsmahivatalnok/

A böhöm bika az, amelyik olyan, mint a birodalmi lépegető, csak időnként lepényeket potyogtat?” /Darth Vader, sötét nagyúr/

„Már megint ezek a hovátehetetlen keresztrímek! Már megint ez a gyönyörű ritmika! Az idillt ilyen naturalisztikusan, illetve a naturáliát ilyen idillien csak kevesen tudják oly könnyedén ábrázolni, hogy az olvasó szinte észre sem veszi, hogy bármi is ábrázolva lenne. Mintha csupa felszínes semmitmondást olvasna, miközben a gyanútlan mélyben ott dübörögnek a mondanivaló engesztelhetetlen tankhadosztályai. E verssel egy újabb lírabomba csapódott a világirodalom gyomrába.” /Dr. Metaforray Félixné Ködfátyol Kitty, magyartanár és irodalmi rendezvényszervező/

„Hát mi ez az újabb idehányt förtelem?! Ez a demagóg destruktivitás?! Ez a pocsék, pitiáner pömpögés?! Ez a semminél is sokkalta semmibb semmi?! Anyám el akarta olvasni, de fekete szigetelőszalaggal leragasztottam a szemüvegét, hogy ne is lásson. Azóta tompán puffangat a nappali falán, mert nem találja a kijárati ajtót. Költő, tetted ezt! A vers egy gondolatával tudok csak azonosulni: ’Hmmm… nincs itt egy kézifegyver?’” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer voltam falun, de nem tetszett. Majdnem megvágtam magam kaszával, de kicsorbult rajtam az éle. Azóta nincs az a falu.” /Chuck Norris/

illusztrálva:
fradyendre.blogspot.hu/2013/07/parasztidill.html

Silence35 2015.02.17. 11:09:59

@Frady Endre: enélkül is túléltük volna...

Donkey Hote 2015.02.17. 15:10:02

@Frady Endre: Ezek a versek, idézetek az mutatják, hogy a falusi életről mindenki a büdösséget, a lószart, meg a böglyöket gondolja. Pedig most már nincsenek libák, és lova sincs minden embernek. A többiről nem is beszélve...

Chickambria 2015.02.17. 17:29:10

Drága Dávid! Millió puszit küldök innen messziről arra gyönyörű okos fejedre :) Sajnos szerintem valami rágcsáló rágja belülről az ólatok fa részeit. Hogy lehetne elkapni a bitangot? Nem tudom, próbáld meg vödörrel, csapdával, csak a tyúkok bele ne lépjenek <3

Donkey Hote 2015.02.17. 17:55:40

@Chickambria: Köszi. :) Kívülről van, mert ma nekikezdett másik oldalról. Virsli egyedül semmit sem ér. Általában patkányfogót használunk, de ez túl okos, tapasztalt. Ezzel már volt dolgunk. Meg ha nem saját kezemmel fogom meg, akármennyire is írózok tőlük, de az én fürjeimet senki nem eheti meg. Ha felmérgesít mérget lökök mindenhova és addig a tyúkok bent fognak lakni. Majd megoldódik. Remélem... :)