Élet a tyúkudvarban

Egy kicsit itthonról is...

2015. március 11. 17:01 - Donkey Hote

Ideje volt már írjak. Azért jó, hogy más emberek posztjait írhatom (negyed annyi munkám sincs, és még fotót sem kell csináljak), de azért jó, ha egy kis hírt is írok. Kezdjük Picurral.

Nagyon jól van, köszöni szépen. Mindennap leteszem a kacsaólban, eszik, iszik, azután visszateszem. Eddig a kaját is betettem a nyúlketrecbe, de miután észrevettem, hogy ez reggel is leszáll, meg háromkor is, ez azért már nem buli. 

Vasárnap kiszabadult a kezeim közül. Egyből a fürjház alá vette az irányt. Fürdött egy jót, azután saját lábán visszament a fészekre. A tojásait is meglámpáztam. A tizenháromból nyolcba van csibe. Vagyis még akkor volt. A többi ötöt felütöttem, mind záp volt. Nagyon remélem, hogy rengeteg kopaszka lesz.

A Brahmákkal hadilábon állok. Megic elkezdett tojni, egy tojás, azután vége. Na mindegy. Nem a tojásáét tartom. Szinti még nem tojik. De nem is baj az. Még kakast nem találtam neki. Bélus tojik, szinte mindennap, tényleg jó tojó. Joe, hát ő valami borzasztó, ahogy kinéz. Gebe. Pedig a napi kukoricát mindenki megeszi. 

A fürjek, ők, hát jól vannak. Mind a hatan. Az egyik megunta az életet, és meghalt. Nagyon sajnáltam, de mit tudjak vele kezdeni?! Tojni nem tojnak, de enni esznek. Tiszta ráfizetés az egész. 

A tyúkok jól vannak. Esznek, isznak, szarnak, aludnak, tojnak. Szóval mindent csinálnak amit egy tyúknak kell csináljanak. Kapnak zöldet is. 

Az egyik kakasom meghalt. Az öreg kendermagos. Nagyon sajnáltam szegényt. De nem volt mit csináljak vele. A másik nagyon megverte, mire észrevettem már késő volt. De legalább így szegényke nem szenved. 

Disznók is jól vannak. Az egyik, Rocky, már minim hetven kilós. Milyen jót fogok majd belőle enni. Ez egy kicsit betegesnek hangzik, de ez van. Nem szeretem őket, nem is gyűlölöm. Ők is állatok... Ha levágjuk őket egy-két könnycseppet el fogok morzsolni. Azért ennyi hónap nem kis idő. 

Köszönöm,én is jól vagyok. Élvezem a napot, a tyúkokat, a tavaszt. Nagyon jól esik haza érni, és hallgatni, hogy a kakas kukorékol, a tyúk kotkodácsol. Meg persze azt is, hogy mikor hátranézek a gyöngytyúkok a kertajtótól a hátsóudvarajtó elejéig repül. 

Közben a blog új sablont is kapott. A fejlécképért köszönet Chickambria barátomnak! 

dscf3369.JPGdscf3375.JPGdscf3376.JPGdscf3377.JPGdscf3380.JPGdscf3388.JPGdscf3423.JPGdscf3405.JPGdscf3404.JPGdscf3401.JPGdscf3396.JPGdscf3431.JPGdscf3399.JPG

DH

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://elet-a-tyukudvarban.blog.hu/api/trackback/id/tr667254609

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.