Élet a tyúkudvarban

Japánkotlós a vödörben

2015. április 01. 17:00 - Donkey Hote

dscf3663.JPG

A kiscsibék kikelése után nem állt meg az élet, haladtunk tovább. Sárika is elkezdte gyűjtögetni tojásait. Az első négyről nem tudtam, de azután rájöttem. Nagy a fásszínem, tele van lommal. Persze a fa az a kacsaólban van, ezért kell nekünk fásszín. Dísznek.

Egy téglacsomón (hogy tégla mit keres a fásszínben nem tudom) volt egy törött, kútból kiszedett veder. Az már minden volt. Régen abba hordtuk ki a hamut, most pihen. Nagyon gyanús volt nekem, hogy oda tojik.

Persze mikor bementem kutakodni azt nem néztem meg. Miért is tettem volna... Akkor úgy ki is mentem onnan. Másnap nagy kotkodácsolásra mentem ki. Majti bement a félig ép ajtón. Sári akkor tojt meg, és akkor meglestem. Négy tojást találtam. Persze nem nagyon örültem, hogy kopasz műanyagon fogja elképzelni kotlós heteit. 

Még régebben nézegettem tojatóládákat, és ez a szemembe ötlött. Eszembe is jutott. Egy átlátszó műanyag vedernek megkerestem a kupakját, levágtam a felénél, rátettem a vödörre, tettem bele szalmát, a négy tojást. Mivel ezek a japán tyúkok ilyen fészekmániások, ezért betettem a másik vödörbe. 

Ez az új megújuló energia. Használt vödörből tojófészek. Ide jó minden repedt fenekű veder. A franc sem fogja nézni. A tyúknak meg úgyis mindegy. Csak férjen el benne.

Tök gyorsan letelt a három hét Picurnál. Kiköltött. Vasárnap reggel arra lettem figyelmes, hogy Sárika sehol sincs. Benéztem a fásszínbe, a vödörbe, és a fészekben ott ült. Kilenc tojás volt alatta, abból kettőt eltört. Gondolom mikor fészkelődött. 

Felhívtam a nagyit. Neki a hipertojó kis tyúkocskája minden másnap tojik. Tizenegy tojása volt. Elkértem tőle. Alátettem mind a tizenegyet, meg még a hét, meg még egyet kivettem Zsuzsi fészkéből. Tizenkilenc tojással vágtunk bele. 

Hétfőn észrevettem, hogy négyet nem tud eltakarni. Kiszedtem alóla így van tizenöt tojással. Nagyon aranyos, ha odamegyek rikácsol, de nem csíp. 

Csütörtökön meglámpáztam a tojásokat. Mondhatom, feldobta a napomat. A tizenötből mind a tizenötben volt csibe. Hogy mikor fog költeni fogalmam sincs, de elvileg húsvéti csibék lesznek. Kopasznyakú tuti lesz, mert Majtinak Sárika a kedvenc, öhm, ágyasa.

Az etetés, és az itatás nekem nem ment. Nem akart volna enni, hanem szaladt vissza a fészkére. Majd ha éhes lesz, akkor leszáll. Remélem. De azért mint gondoskodó gazda benézek mindennap hozzá. 

Nagyon remélem, hogy öt csibénél azért többet óhajt költeni. Azért valljuk be, Picur költése nem volt valami fényes. Tíz csibét azért jó lenne. Azután még Zsuzsi, Malvi, és Margitka is helyet kap, meg Tina és Miokó Matilda is. És ennyi. Szerintem tele leszek japáncsibével. De a többi alatt három, négy tojásnál többet nem fogok hagyni. Remélem...

Szóval élvezhetem azt, hogy megint hacukázhatok a kotlóssal, megint várakozás. A szürke kispipim sajnos kedd délután elpusztult. Nagyon sajnáltam, mert mind az ötöt nagyon megszerettem. 

Sári fészke tizenöt tojássaldscf3665.JPG

DH

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://elet-a-tyukudvarban.blog.hu/api/trackback/id/tr957288855

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.