Történelme

Kitenyésztése az 1900-as évekre tekint vissza. Származási helyéül legfőképp az egyesült államokbeli Massachusetts, illetve New Hampshire szolgált, utóbbiról kapta nevét is. Néhány New Hampshire-i gazda felül akarta múlni a Rhode Island rasszot és egy új fajtát szerettek volna alkotni, ami jobb tojás és hústermelő, emellett saját maguknak tudhattak.

Alapjául a fent is említett vörös Rhode Island szolgált. Gondos szelekció által létrehoztak egy sötétbarna tojást tojó, kiváló hústermelő fajtát, ami küllemében is árnyalatnyit eltért az alaptól. 1935-ben az American Standard of Perfection elismerte különálló fajtaként.

A '40-es évekre elterjedt Oroszországban és a Szovjetúnióban. Nagy keresletnek örvend mai napig, legfőképp Oroszország déli részén. Aranybarna New Hampshire kakas és tyúk Bugyinszki Péter tenyészetéből.

Fajtaleírás

"Középnagy testű, erős testfelépítésű, jól lekerekített testformájú tyúk. Középmagas, széles állás jellemzi.
Törzse közepes hosszúságú, széles, egyúttal elég mély is, lekerekített.
Feje közepes nagyságú, inkább lapos, mint kerek. Arca sima, finom szövetszerkezetű. Szemei nagyok, színük a narancsvöröstől a vörösig terjed. Csőre erős, közepes hosszúságú, szaruszínű. Taréja egyszerű fűrészelt taréj, közepestől a nagy méretig változhat, nagyon kedvező, széles alapokról indul. Négy-öt fűrészfogszerű csipkéje van. A zászlója követi a nyak vonalát, nem felálló. A tyúkoknál kissé fodrozódhat.
Állebenye hosszúkás, sima, szinte világítóan élénkvörös.
Nyaka középhosszú, jól ívelt, a nyak tollai dúsak, túlérnek a vállakon.
Vállai lekerekítettek, nem előreugrók. Szárnyai középhosszúak, jól záródnak, és a testhez szorosan illeszkedők. Háta középhosszú, széles, enyhén homorú, az ágyéktájék emelkedő anélkül, hogy a hát öbölszerű mélyedéssé válna.
Nyeregtájéka széles, oldalról lekerekített, de nem párnázott.
Melle mély, széles, jól lekerekített. A mellcsont hátulról elõre viszonylag szélesedő formát vesz fel.
Hastájéka széles és telt, a tojóknál enyhén kiemelkedő.
Combjai jól láthatók, izmoltak, átlagos hosszúságúak. Lábai egyenes állásúak, középhosszúak, simák, sárgák. Lábujjai egyenesek, eléggé terpesztetten állnak. Faroktollai középhosszúak, elég szélesen hordottak. A sarlótollai nem feltűnően hosszúak, ellenben a kormánytollak szélesek, de jól záródnak.
Tollazata széles, zárt, szorosan egymáshoz simuló.
Az egyenes hát, a mély állás, a nem eléggé széles mell, a túl durva, vagy túl finom csontozat okvetlenül hibának számít. A hibák közé sorolandó a fehér füllebeny.
Nagyon gyorsan növeszti a tollazatát. A pehelytollak vöröses árnyalatúak, és ezért nem rontják nagyban a vágási minőséget.
A fehér new hampshire-t a barnevelditől hosszabb törzse, meredekebb faroktartása különíti el. A nyeregtájéka is hosszabb ennél a fajtáénál. A szem színében feltűnő különbség van, mert a fehér barneveldié narancsvörös, a new hampshire-é vörösesbarna. A fajta teljes állományára vonatkoztatva eggyel kevesebb a tarajcsipkék száma." Szöveg forrása: Dísztyúkok

Aranybarna New Hampshire kakas és tyúk Bugyinszki Péter tenyészetéből.

Tartása

"Kifejezetten kettõs hasznosítású tyúkfajta. A tyúkok testtömege éves korban 2,4-3,1 kg, a kakasoké 3,2-4,2 kg. Éves tojástermelése 180-230 db barna héjú tojás, a tojások átlagos tömege 56-61 g.

A tenyésztojások keltethetõsége jó. A naposcsibék barna pihetollazatúak, a begy és a hastájék világosabb árnyalatú, a csibék a szárnyredõ színe alapján vonaltól függõen 80-90 %-os pontossággal szexálhatók.

Mérsékelten élénk vérmérsékletû, ellenálló fajta. A háztáji tartásban igen elterjedt. Intenzív tartásra azonban kevésbé alkalmas, mert viszonylag rosszul tûri a ketreces tartást, nagy kifejlettkori testtömege miatt az egy tojásra felhasznált takarmány mennyisége mind ketrecben, mind mélyalmon jelentõsen meghaladja a tojóhibridekét (kb. 200 g tak./tojás).

Kifejlett korban közepes húsformákat mutat, a tyúk selejtezéskori húsértéke nagyobb, mint a középnehéz tojóhibrideké. Fiatalkori növekedési erénye jó.

A fölösleges kakascsibék a háztáji gazdaságokban félintenzív viszonyok között hízlalhatók. A new hampshire kakasokkal intenzív hízlalásban a 7. hétre 0,7-0,8 kg testtömeg, a 8. hétre 0,9-1,0 kg testtömeg érhetõ el 2,5-2,6 kg takarmányértékesítés mellett.

Tenyésztés: A fajta fenntartása és nemesítése hazánkban Hõgyészen és Gödöllõn folyik. A Hõgyészi New-Hampshire Tenyésztõk Egyesülete "new-hampshire hõgyészi vonal", a gödöllõi KÁTKI "gödöllõi new-hampshire" néven tenyészti és forgalmazza.

A new-hampshire fajtán belül kialakított könnyebb testû, nagy tojástermelõ képességû és tojástömegû vonalak szerepet játszanak néhány középnehéz testû tojóhibrid elõállításában is." Szöveg forrása: New Hapshire Fajta

Fehér és aranybarna család Bugyinszki Péter tenyészetéből.