Boldog vagyok, hogy Nicho elfogadva felkérésemet boldogan írt nekünk a baromfiudvara lakóiról, illetve magáról. Nagy örömömre szolgál, hisz fiatalon kezdte, mint én és állatszeretete fáradhatatlan. Olvassátok szeretettel olvasónk levelét.
"Cattaneo Nicholas vagyok, becenevemen Nicho. Augusztusban fogom betölteni a tizenötödik életévemet. Budapesten élek, egy szép nagy telken a 16. kerületben. Anyukám görög, apukám pedig olasz származású, így mindenkiben megfogalmazódhatott az a kérdés, hogy akkor hogyan is tudok én magyarul beszélni. Anyukám már itt született és apukám mivel szakács így fiatalként járta a világot. Magyarországon ismerkedtek össze, tehát én is már itt születtem.
Már születésem óta tartunk mindenféle állatot, egészen kis korom óta foglalkozom velük, mára már java részt én gondozom őket. Emlékeim szerint körülbelül hat éve ismerkedtem meg a tyúkokkal, a tartásukkal pedig négy éve foglalkozom.
Nagy nehezen elrángattam a családot a monori börzére, ahol vettünk is öt darab tanyasi keverék tyúkot és egy kakast. Nagy élmény volt számomra mind a helyük kialakítása, mind pedig a jószágok új helyükre telepítése.
Jelenleg nyolc tyúkot tartunk egy kakassal. A kinti kifutójuk teljesen fedett a fölé tornyosuló hatalmas tuják miatt. Általában mindennap ki szoktam őket engedni a kertbe, persze nyáron korlátozott időszámban, hogy meg ne egyék anyukám féltett virágait. Télen viszont egész nap kint bogarászhatnak.
A kakasom egy közepes méretű keverék kakas, van két darab New Hampshirem , négy darab Wyandottém, egy darab kendermagosom és egy darab Bahmám. Hát mit ne mondjak, eléggé vegyes felvágott, de most tavasszal tervezem bővíteni az állományt. Java részt dísztyúkokkal, de pont most fogok keltetni a kotlósommal baranyai tájfajtákat is.
A kakast furcsa módon Ágnesnek hívják, már magam sem tudom, hogy miért, ő most nyáron lesz kétéves. A New Hampshirek és a Wyandotték januárban lettek egyévesek. Az öreg kendermagos, Margitka most lesz négyéves, ahhoz képest viszont nagyon jól tojik, a brahma most lett hároméves. Elképesztően jól tojnak, egy héten egyszer, ha jó kedvükben vannak, akkor egy nap nyolc tojást szedek össze. Ez a nap általában hétfőnként van.
A kertnek persze van egy őrző védője is, egy hatalmas amerikai Akita. Ő a Kyro névre hallgat, már tizenkét éves és még csak egyszer voltunk vele még fiatal korában állatorvosnál, akkor is csak be kellett oltani egy betegség ellen, hihetetlenül ellenálló fajta. A család egyik legnagyobb kedvence a mini kosorrú nyuszika, Boby ő pont most húsvétkor lett egyéves.
Visszatérve a csirkékre, vannak úgymond rossz tulajdonságaik is, például hiába van bent a fészekben három nagy tojóláda, nekik akkor is van egy kedvencük és csak abba hajlandóak tojni. Ami abból a szempontból jó hogy könnyű összeszedni a tojásokat, de nem tudnak zavartalanul tojni ha mellette még két tyúk a nyakába tojik.
Ágnesnek viszont különleges története van, őt még növendék korában az utcán találtuk magára hagyva, hiába mentem körbe a környéken, senkinek sem hiányzott. Fogalmam sincs honnan szökhetett meg és miért, de az is lehet, mivel kakas lett így nem kellett az illetőnek és kirakta. Na de nálunk már jó helye van, hisz ő nem fogja levesként végezni.
El vannak kényeztetve, ha nem tojnának jól, nem lennék velük jóba :D . Ami a jövőt illeti, nincs konkrét elképzelésem, de a biztos, hogy több tyúkot szeretnék tartani, nagyobb területen és sok kiscsibét szeretnék látni ahogyan rohangálnak a kertben.
Köszönöm, hogy elolvastátok! :)"
Nicho