A kappanozás célja az, hogy a kimiskárolt kakasok nyugodtabb természetűek, így nem verekednek és jobban híznak, mint a herés társaik. Magyarországon nem sokan foglalkoznak vele, mert nem kifizetődő.
Mielőtt élő állatokon kappanoznánk, gyakoroljunk levágott, halott állatokon. A kappanozás menete a következő:
A Colin-féle eljárás nagyon elterjedt a kappanozók között. A kappanozni kívánt kakasok 8-10 hetesek legyenek, mert ilyenkor a heréjük még kicsi és nem annyira véreres, mint a nagyobb kakasoké. A kiválasztott kakasok szárnyát és lábát kössük le és egy súllyal tegyük őket mozdulatlanná.
A kakasokat 24-36 óráig koplaltassuk, hogy a beleik üresek legyenek. A kakasokat fordítsuk a hátukra és az utolsó bordák között, szabad helyen egy 2-3 centis sebet vágjunk. Sebtágítóval tágítsuk ki.
Kappanozó ollóval fogjuk meg a herét és hét-nyolc csavarással távolítsuk el az ondóvezetéktől. A másik heréhez ajánlatos új sebet vágni, mert így kevesebb esély van a vérzésre. A sebet futóvarrással összevarrjuk.
A második eljárás egy picit morbid, mert kézzel csavarjuk le a heréket. A műtéti hely a szegycsont mögött, középvonalban található. A tollakat kicibáljuk, majd a bőrt lefertőtlenítjük. Egy három-négy centiméteres sebet ejtünk az állaton.
A hasizmokat is felvágva, benyúlunk a hasüregbe és a gerincoszlop mentén kitapintsuk és előre-hátra mozgással lecibáljuk. Ugyanezzel az eljárással, ugyanezen a seben át kiszedjük a másik herét is.
A harmadik módot inkább külföldön használják. Ez az elektromos úton történik. A kis kétvoltos electrocauterrel végzik. A sebet ezzel a készülékkel készítik és a herét is ezzel távolítják el. Ezzel az eljárással nincs utóvérzés és a kisebb állatokat is nyugodtan megműthetjük.
A kappanokat szokták használni kotlósnak is. Ha csak félig van kikappanozva a kakas, akkor azt bábakakasnak nevezzük. Ez úgy fordulhat elő, hogy a kakas férfiasságából még marad egy pici.
Felhasznált irodalom
Báldy Bálint: A aromfi tenyésztése (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1957)